AIDA64: távolról is követhető a PC egészségi állapota
A tervezettnél jóval előbb befutott az AIDA64 rendszerdiagnosztikai, hardver- és szoftverleltárt, valamint teljesítménymérést kínáló szoftver új verziója. A PC állapotát már távolról is lehet figyelni vele.
Megérkezett a magyar fejlesztésű rendszerdiagnosztikai, hardver- és szoftverleltár, valamint rendszerteszt-alkamazás, az AIDA64 legfrissebb főverziója, amely az 5.0 számot viseli. A legfontosabb újdonság, hogy a felhasználók immár telefonon vagy tableten is figyelemmel kísérhetik a gépük egészségi állapotát.
Karácsonyi ajándék
Jövő májusban lesz 20 éve, hogy elkezdődött az AIDA64 elődjének, az ASMdemónak a fejlesztését Miklós "Fiery" Tamás. A szoftver azóta számtalan verziót megélt már, többször nevet is váltott, a fő célja azonban változatlan maradt: rendszerleltárt, rendszerdiagnosztikát és különféle sebességteszteket kínál a PC-felhasználók számára. A szoftver fejlesztését vezető szakember a HWSW-nek elmondta, az 5.0 verzió érkezését eredetileg a születésnapra szerették volna időzíteni, azonban olyan jól haladt a fejlesztés, hogy végül előbb kiadták, afféle "karácsonyi ajándék" gyanánt.
Azt már megszokhattuk, hogy nincs új AIDA-verzió a legfrissebb hardverek és szoftverek támogatása nélkül. Az 5.0 kiadás ennek megfelelően már támogatja a legújabb Microsoft operációs rendszereket (Windows 8.1 Update 1, Windows 10 Preview, Windows Server 2012 R2 Update 1, Windows Server 2015 Preview), illetve olyan hardvereket, amelyek frissen érkeztek a piacra, esetleg még meg sem jelentek. Ilyenek az Intel Skylake kódnevű lapkák és a Quark családba tartozó chipek, az AMD Carrizo és Toronto processzorok, illetve az Aquaero és Aquaduct érzékelők például.
A szoftver további új funkciója, hogy képes összegyűjteni az operációs rendszerre telepített tanúsítványokat, amelyek fontos elemei a PC-leltárnak. Az új diagnosztikai képességek közül pedig érdemes kiemelni az OpenCL-alapú GPGPU benchmarkot, a többszálú memóriatesztet SSE, SSE2, AVX, AVX2, FMA, BMI és BMI2 gyorsítással, a Mantle-alapú GPU-tesztet AMD lapkákhoz, illetve a 64 bitre optimalizált sebességmérést az AMD APU-kon, az Intel szerverekbe szánt Atomjain (Avoton, Rangeley), valamint a Bay Trail kódnevű mobil platformokon. Az AIDA64 5.0 emellett képes diagnosztizálni a legújabb AMD és NVIDIA grafikus chipeket (Radeon R5, R7, R9 család, illetve GeForce 600, 700, 900 sorozat) - az újdonságok részletes listájáért érdemes a termék megújult weboldalát felkeresni.
A nagy dobás: RemoteSensor
A fentiek azonban önmagukban nem érnek egy teljes verzióváltást, az AIDA64 nagy dobását nem is ezek jelentik, hanem a RemoteSensor nevű funkció, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a gépük állapotát okostelefonról vagy tabletről figyeljék. Tamás elmondása szerint a funkció kifejezett felhasználói igényre jött létre, "sokan szeretik megfigyelni gépük állapotát, nem csak a hőmérsékleteket, feszültségeket, ventilátorokat, hanem például a hálózati sebességet, CPU-terhelést, a lemezeken levő szabad helyet és hasonlókat". Az AIDA64 2011 óta kínál erre egy SensorPanel nevű funkciót, amely a desktopon jeleníti meg ezeket a paramétereket, de ez sok adat esetén a kijelző jelentős részét elfoglalja.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
"Jó megoldás egy második kijelző erre a célra, de az vagy drága, vagy sok helyet foglal, vagy pedig túl pici ahhoz, hogy elég sok információ jelenhessen meg rajta. Innen jött az ötlet, hogy ha már úgyis mindenkinek a zsebében vagy fiókjában ott egy 3-10 hüvelyk közötti kijelzővel felszerelt okostelefon vagy tablet, sok esetben ráadásul már levetett, nem használt eszköz, akkor miért ne lehetne annak az LCD-kijelzőjét felhasználni a szenzoradatok kijelzésére" - mondta lapunknak Tamás. "Így egy meglevő, már megvásárolt LCD-kijelzőt tudunk munkára fogni, nem kell esetleg csak az AIDA64 miatt új hardvert venni az adatok folyamatos monitorozására."
Tamás a HWSW-nek elárulta azt is, eredetileg natív okostelefonos, tabletes alkalmazásokban gondolkoztak, miután az ötlet felmerült, de végül a webes megoldás mellett döntöttek, egyrészt így bármilyen eszközön megjelenhetnek a szenzoradatok, amelyen böngésző fut, másrészt a fejlesztés is gyorsabban haladt. A megoldás hátránya, hogy a felhasználóknak a megfigyelni kívánt gép IP-címét a megfelelő porttal együtt be kell írniuk a böngészőbe - a rutinosak azonban valószínűleg létrehoznak egy parancsikont, amely erre a webcímre mutat, így csak egyszer kell ezzel fáradniuk.