Kötelező lehet a HD a közmédia csatornáinál
Egy héten benyújtott kormánypárti törvénymódosító indítvány alapján jövőre módosulna a műsorterjesztőkre vonatkozó must carry kötelezettség, mely alapvetően a közmédia csatornáit hozza előnyös helyzetbe.
Jövőre változhatnak a digitális tévészolgáltatást üzemeltető műsorterjesztőkre vonatkozó, úgynevezett "must carry" szabályok, melyek jelenleg is előírják, hogy az érintett távközlési cégeknek a közmédia mely csatornáit milyen feltételek szerint kötelező továbbítaniuk a nagyközönség számára. Ez a kötelezettség jövőre újabb csatornákra terjedhet ki, illetve meghatározza azt is, hogy milyen minőségben kell továbbítani az MTVA csatornáit.
HD a köz érdekében
Minderről a 2010-es Médiatörvényhez kedden benyújtott törvénymódosító indítvány rendelkezne, melynek 5. §-a taglalja a csatornaszám bővülésével, valamint a minőségi kritériumokkal kapcsolatos kérdéseket. Ez alapján a törvényben meghatározott, digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztő a közmédia négy csatornája (m1, m2, Duna, Duna World) mellett az MTVA további két csatornáját lesz majd köteles továbbítani a jövőben (várhatóan ezek egyike a jövőre induló m4 sportcsatorna lesz, a másik az önálló csatornának egyelőre nem tekinthető Petőfi TV).
A törvénymódosítás emellett arra is kötelezné a műsorterjesztőt, hogy azokat a közmédia-csatornákat, melyek HD-ban is elérhetők, SD helyett HD-ban továbbítsa (abban az esetben, ha az adott platformon egyébként is kínál HD-s tartalmat - ez viszont gyakorlatilag minden digitális platformra jellemző ma már), valamint köteles azokat az alapértelmezett csatornasorrend első helyeire tenni. A törvényjavaslat indoklása szerint minderre az Európai Tanács egy 1999-ban hozott döntése alapján kell sor kerüljön, mely többek közt kimondja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásoknak a technológiai fejlődésre kell épülnie, valamint vállalnia kell a "digitális kor tevékenységeinek fejlesztését".
Ez utóbbi szemlélet korábban többször is megjelent már a közmédia egyes műszaki fejlesztési fázisait, illetve kísérleti projektjeit illetően. Így az MTVA, pontosabban az MTV Zrt. Magyarországon elsőként sugárzott HD-adást a 2008-as pekingi olimpia idején, 2012-ben pedig szintén elsőként indított kísérleti sugárzásban 3D-s tartalmakat közvetítő tévécsatornát m3D néven. Mindemellett a közmédia csatornái voltak Magyarországon az elsők, melyek 16:9-es képarányra álltak át 2010-ben.
Más elől vehetik el a kapacitást
A must carry szabályok változásával ugyanakkor egyelőre pontosan nem meghatározható, plusz terhek rakódhatnak a műsorterjesztőkre, illetve könnyen lehet, hogy több cégnek módosítania kell majd a továbbításra vonatkozó szerződéseket más partnerekkel. Több szolgáltató (így elsősorban a műholdas platformokat üzemeltető cégek, de akár az Antenna Hungária is) számára a legnagyobb fejtörést az okozhatja, hogy a kötelező HD-s jeltovábbítás megnöveli a szolgáltatás kapacitásigényét, amit vagy újabb kapacitás bevonásával, vagy a meglévő átszervezésével (vagyis meglévő csatornák megszüntetésével) érhetnek el.
A Magyar Telekom műholdas platformján például jelenleg a közmédia két csatornája (m1 és m2) érhető el csupán HD-ban, a törvénytervezet szerint azonban a hatályba lépés követően a Duna Worldöt és a Duna TV-t is nagy felbontásban kell majd sugároznia a cégnek. A törvény az egyébként állami kézben lévő Antenna Hungária multiplex-felosztását is érintheti, hiszen a digitális földfelszíni műsorszórás "A" jelű, vagyis közszolgálati multiplexén ma az m1, az m2 és a Duna fogható HD-ban, újabb csatornák a jelenlegi technológiai feltételek szerint nem is biztos, hogy elférnek az adott multiplexen.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az alapértelmezett csatornasorrendre vonatkozó előírások emellett több műsorterjesztői szerződéssel is szembe mehetnek. Számos tévészolgáltató által alkalmazott iparági gyakorlat ugyanis, hogy egy-egy tévétársasággal olyan szerződést kötnek, melyben a tartalomtulajdonos kiköti, hogy az adott csatornának hol kell alapértelmezetten szerepelnie az elektronikus programkalauzban. Ilyen szerződései vannak több céggel többek közt az RTL csoportnak vagy a TV2-nek, melyek egyébként is a legnézettebb magyarországi csatornaportfólióval rendelkeznek.
A Médiatörvény jövőre életbe lépő változásaival, illetve annak technológiai platformokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban megkerestük többek közt a nagy távközlési cégek mellett a kisebb piaci szereplőket is magába tömörítő Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget is. A cégeknél és szervezetnél lapunk kérdésére közölték, egyelőre vizsgálják a törvénytervezet szövegét, az abban szereplő módosítások kapcsán későbbi időpontban tudnak csak nyilatkozni.