Konzultáció kezdődik az OTT-piac kihívásairól
Konzultációt hirdetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az úgynevezett over-the-top tartalomszolgáltatások médiaszolgáltatásokra, illetve médiapiacra gyakorolt hatásáról. A vitaindító olyan alapvető szakmai és szabályozási kérdéseket feszeget, mint a hálózatsemlegesség vagy a technológia töredezettség.
Nyilvános konzultációt hirdetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az over-the-top (OTT) online tartalomszolgáltatások hagyományos médiapiacra gyakorolt hatásairól. A konzultáció tizenkét pontban keres választ a piac jelenlegi és jövőben felmerülő legnagyobb kihívásaira, így többek közt arra, hogy az OTT-szegmens milyen szabályozói felügyeletet igényel a fair verseny érdekében, illetve érint olyan, más területekre is átnyúló problémákat, mint a hálózatsemlegesség, vagy a technológiai fragmentáció.
Semmi sem lesz a régi
A nyilvános diskurzusra a hatóság szerint azért van szükség, mert bár az OTT-szolgáltatók piaci részesedése ma Magyarországon még marginális, az új szereplők megjelenése, a bővülő médiapiaci értéklánc és az ezzel járó óhatatlan konfliktusok hosszú távon alapjaiban átalakíthatják a médiarendszert. Ebben a megváltozó piaci környezetben a szereplők felelőssége, kötelezettsége és hatásköre még nem tisztázott, nem csak Magyarországon, hanem a hazánkénál e téren jóval fejlettebb nyugati országokban sem. Nem véletlen, hogy a médiaiparban és a terjesztési láncban érdekelt szereplők, valamint a nemzeti szakhatóságok mellett, vagy azokkal együttműködve az Európai Unió is megpróbál egységes, átfogó megoldást találni erre a problémára.
Az egyik legnépszerűbb magyar OTT-szolgáltatás, a Fuso
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az NMHH a konzultáció meghirdetésével felhívja a figyelmet arra, hogy az új digitális ökoszisztéma, illetve a szabályozási környezet kialakulása már megkezdődött, hiszen már hazánkban is több OTT-szolgáltatás érhető el, jóllehet a nagyobb nemzetközi hálózatok (pl. Netflix) megjelenése csak a következő években várható. A hatóság a témával kapcsolatban egy, az OTT-piac nyitásának kihívásait több aspektusból vizsgáló tanulmányt is közzétett vitaindítóként, az itt feltett kérdésekre 2015. január 31-ig várja a válaszokat a szervezet.
Mire elég a best effort?
A dokumentum többek közt felveti az OTT szolgáltatások piacra lépési korlátainak problematikáját, a hálózatsemlegesség (kizárólag a médiaszolgáltatásokra fókuszálva), illetve az egyenlő játéktér kérdését. Így például arra keresi a választ, hogy a best effort jellegű internetelérés milyen módon alkalmas az OTT-szolgáltatások nyújtására, illetve az infrastruktúra-tulajdonosok milyen anyagi feltételek és technológiai keretek mellett (pl. QoS) biztosítsanak a szolgáltatások megfelelő színvonalú nyújtásához szükséges adatcsatornát az ügyfél irányába.
A tanulmány, illetve a konzultáció megvizsgálja azt a kérdést is, hogy az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv hatálya alá tartozó (tehát az Európában letelepedett) médiaszolgáltatók számára versenyhátrányt jelent-e, hogy az irányelv olyan kötelezettségeket ír elő számukra, melyeket az EU-n kívül működő, de Európába irányuló szolgáltatást nyújtó cégeknek nem kell teljesíteniük. Az NMHH emellett a potenciális problémakörök közt említi az okostévé-piacot érintő szabványosítási kérdést is.