Szerző: Bodnár Ádám

2014. október 18. 14:33

Az adatközpontokat is megváltoztatja az IoT

Egyelőre igen változatos előrejelzések állnak rendelkezésre arról, mekkorára nő az interneten keresztül kommunikáló eszközök piaca pár év alatt. Az azonban biztos, hogy ez a robbanás a szerverpiacot is húzza magával és alaposan megváltoztatja az adatközpontokat.

A Strategy Analytics friss előrejelzése szerint 2020-ra több mint 33 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, vagyis minden egyes földlakóra több mint 4 ilyen készülék jut. Ezek között megtalálhatók persze "hagyományos" számítógépek, tabletek, telefonok és akár okosórák, de egy jelentős részét adja majd az "internet of things", azaz a hálózaton kommunikáló, kijelző nélküli kütyük. Az IoT ígérete, hogy egyszerű használati tárgyakba processzorokat és szenzorokat építve új képességek, új lehetőségek nyílnak meg.

Az IoT-hatás

A Cisco prognózisa szerint 2020-ra akár az 50 milliárdot is elérheti az internetre csatlakozó kütyük száma - jól látszik, hogy a különféle előrejelzések között mekkora az eltérés. Abban viszont nincs vita, hogy az IoT, a sok szenzor és processzor mit sem ér az azokat kiszolgáló infrastruktúra nélkül - a begyűjtött adatokat tárolni kell, és fel is kell dolgozni ahhoz, hogy a kütyük értelmet nyerjenek. A szerverpiac érdekeltjei ezért nagy várakozásokkal néznek az IoT-robbanásra, köztük az Intel is, amely egy szerdai sajtóeseményen igyekezett felvázolni, milyen hatással lehet ez a trend az adatközpontokra.

Alan Priestley, az Intel regionális szervermarketing-csapatának vezetője egy beszélgetésen elmondta, mára kialakultak azok az "ökölszabályok", amelyek alapján meg lehet mondani, a tablet- és okostelefon-eladások hogy mozgatják a szerverek forgalmát. Ez alapján 120 tablet vagy 600 okostelefon eladása generálja egy szerverét nagyjából, az IoT-re azonban egyelőre nincs ilyen képlet, mivel ezek a kütyük annyira változatos szerepet tölthetnek be, nagyon eltérő mennyiségű adatot generálnak például.

A szerdai beszélgetésen szóba került néhány érdekes IoT-projekt is. Sok cég például az interneten keresztül kommunikáló "okos" szenzorok segítségével faragja le a karbantartási feladatok költségét, a Heathrow repülőtéren például a mosdók látogatottságát követik a létesítményüzemeltetők és előre rögzített időintervallum helyett a belépők száma alapján szervezik meg a takarítást. Ugyanilyen elven működik Bostonban egyes utcai szemetesek ürítése - a kukásautó csak akkor megy el az edényért, ha abból tényleg van mit kiüríteni, egyébként csak elpocsékolt benzin és idő lenne. Emellett számos területen hozhatnak változást az interneten kommunikáló apró szenzorok.

Napelemmel működő, beépített szeméttömörítős "okoskuka" Bostonban

Hálózat- és tárolóvirtualizáció

Ami biztos, hogy az IoT magával fog hozni olyan feladatokat az adatközpontokban is, amelyekre ma még nem jellemzőek. Ezek egyrészt a sok strukturálatlan adat feldolgozásával járó ("big data") alkalmazások, másfelől pedig olyan workloadok, amelyekre ma még nem is gondol senki. A változásokra pedig az adatközpontoknak is gyorsan reagálnia kell, a rugalmasság iránti igény pedig magával fogja hozni a tároló- és hálózatvirtualizáció terjedését is - a változatos adatközponti feladatok eltérő infrastruktúrát igényelnek, más-más összetételben fogyasztják a processzort, hálózatot, tárolókapacitást és I/O-t, ezekhez pedig igazodni szükséges.

Az eladott szerverekben darabszám alapján mára 95 százalék körüli részesedést szereztek a Xeonok, az Intel szeretné ezt a sikert megismételni a tárolókban és a hálózati eszközökben is. Ehhez pedig az egyik utat a tároló- és hálózatvirtualizáció jelenti a számára. A szervervirtualizáció mára széles körben elterjedt és használt technológia, amely lehetővé teszi az erőforrások rugalmas beosztását. A hálózat és a tárolók azonban még mindig csak "fekete dobozok", amelyeket önálló életet élnek egy adatközponton belül, ami gátat szab a változó feladatokhoz történő igazán gyors alkalmazkodásnak, amelyet automatizáció révén lehet elérni.

Az Intel jövőképe szerint ahogy a szerverek, úgy a tárolók és a hálózati eszközök is virtuális gépekké válnak, amelyek rugalmasan konfigurálhatók és szabadon mozgathatók az infrastruktúrán. Így az adatközpontok könnyebben tudnak reagálni a futtatott feladatok megváltozásaira, illetve új feladatok megjelenésére. A tároló- és a hálózatvirtualizáció eredményeképp az adatközpontokban használt hardverek még jobban szabványosíthatók, amely csökkenti a beszerzési és üzemeltetési költségeket is - az Intel jövőképe szerint pár éven belül az adatközpontok jobbára szabványos (Xeon) gépekből állnak majd, amelyek az igények változásától függően töltik be a mai szerverek, tárolók vagy hálózati eszközök szerepét.

A telkók járnak az élen

A hálózatvirtualizáció iránt elsősorban a távközlési szolgáltatók érdeklődnek élénken, fejtette ki egy beszélgetésben Rose Schooler, az Intel Communications and Storage Infrastructure Group egyik vezetője. A telkószektorban ugyanis jellemzően sokféle célhardver dolgozik a szolgáltatások alatt, ezek pedig különösen erősen korlátozzák a cégek rugalmasságát, megnehezítik új szolgáltatások bevezetését például - az infastruktúra körülményes módosíthatósága miatt hónapokban mérhető, mire az ötletből bevételt termelő szolgáltatás lesz. Egy "software defined" adatközpont esetén egy új szolgáltatás bevezetése egy alkalmazás telepítését jelenti, a hálózat, szerverek és tárolók konfigurációja automatizált.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Schooler szerint számos nagy telkó, köztük olyan nevek mint az beruházásokra éves szinten majdnem 20 milliárd dollár fordító amerikai AT&T, a spanyol Telefónica, a China Mobile és a Korea Telecom már most rálépett a hálózat- és tárolóvirtualizáció útjára, 2015-ben pedig meg fog duplázódni a telepítések száma. Emellett a nagyvállalati szektorban is vannak nagy ügyfelek, ezeknek a nevei azonban egyelőre nem publikusa, mondta Schooler.

A szerver-, hálózat- és tárolóvirtualizációt persze nem az Intel találta fel, de a cég lehet az egyik nagy haszonélvezője a folyamatnak. A vállalat legutóbbi negyedéves eredményei alapján az adatközpontokba szánt termékekkel foglalkozó Data Center Group éves szinten majdnem 16 százalékos bevételnövekedést ért el, amely így 3,7 milliárd dollárt tett ki. A részleg üzemi eredménye 1,9 milliárd dollár volt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról