Amerika nemet mondott a hálózatsemlegességre
Hatalmas botrány övezi az amerikai kommunikációs hatóság új határozattervezetét, amely lehetővé tenné a szolgáltatók számára, hogy fizetés ellenében preferenciális hozzáférést adjanak az online szolgáltatásoknak. A bizottság vezetője magyarázkodik, de nem cáfol.
Lassan a célegyenesbe ér az amerikai Szövetségi Kommuniációs Bizottság (FCC, Federal Communications Commission) új, a hálózatsemlegességre vonatkozó határozatának kidolgozása és bő két hét múlva, május 15-én szavazni is fog róla a testület. A Wall Street Journal hozzájutott a szöveg egy verziójához - a kilúgozott új szabályozás láttán pedig az amerikai média gyakorlatilag egyhangúan kiborult.
Az óriási felháborodást az indokolta, hogy a kiszivárgó információk szerint az új szabályozás lehetővé tenné, hogy külső partnerek számára az internetszolgáltatók fizetés ellenében preferenciális hozzáférést biztosítsanak hálózataikhoz, vagyis a felhasználók egyes online szolgáltatásokat és oldalakat gyorsabb, megbízhatóbb vagy alacsonyabb késleltetésű kapcsolaton érhetnének el, ezáltal azok jobb felhasználói élményt nyújthatnának a nem fizetőseknél.
Nem ugyanazt értik alatta
A kezdeti riadalomra válaszul az FCC kommunikációs katasztrófa-elhárítási üzemmódba kapcsolt, Tom Wheeler, az FCC elnöke nyílt levélben részletezte az új szabályozás alapelveit, valamint háttérbeszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel is, elmagyarázandó a félreértett új szabályozást. A sajtó reakcióiból ítélve a kommunikációs offenzíva jobbára sikertelennek bizonyult, a hivatalos forrásból származó információk ugyanis csak megerősítették a WSJ értesüléseit, az új hálózatsemlegességi szabályozás valóban lehetővé teszi a kifogásolt üzleti gyakorlatot.
Tom Wheeler - lobbistából nem lett az internet bajnoka.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Wheeler javaslata szerint az eredeti, 2010-es Open Internet határozat három fő vezérelve érintetlen marad, így az új szabályozás nem visszalépés, csupán pontosítás. Az első szerint a szolgáltatók kötelesek "transzparens módon nyilvánosságra hozni a hálózat működésével kapcsolatos összes releváns információt", így a felhasználók és ügyfelek ezek birtokában hozhatják meg döntéseiket. A második a blokkolás tiltására vonatkozik, legális/legitim tartalmat semmilyen körülmények között nem szűrhetnek a szolgáltatók, még akkor sem, ha az saját kapcsolt szolgáltatásaikkal versenyez. A harmadik elv pedig azt garantálná, hogy a a szolgáltatók "ésszerűtlen módon ártsanak az internetnek" (ide tartozik a saját vagy partneri szolgáltatások kiemelt kezelése).
A kritikusok szerint azonban ez utóbbi, a hálózattsemlegességet tulajdonképp garantálni hivatott vezérelv túlságosan feloldódott a 2014-es határozatban. Míg 2010-ben az FCC még határozottan tiltotta a hálózati adatcsomagok diszkriminációját kereskedelmi alapon, a 2014-es határozat ezt már elfogadhatónak tartja és megengedi, mindaddig, amíg a gyakorlat "kereskedelmileg ésszerű". Ez számottevően alacsonyabb léc, mint az előző határozat "ésszerűtlen diszkriminációra" vonatkozó tiltása, az FCC definíciója szerint olyan gyakorlat számít "kereskedelmileg ésszerűtlennek", amely versenyellenes, sérti a fogyasztók érdekeit és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogokat.
Érdemes megjegyezni, hogy a hálózati forgalom műszakilag indokolt megkülönböztetését a 2010-es határozat is lehetővé tette, így késleltetésérzékeny forgalom kaphatott elsőbbséget az inkább átviteli sebességre érzékeny adatokkal szemben. Így a VoIP vagy az online játékok adatcsomagjai magas terhelés mellett is alacsony késleltetéssel közlekedhettek, míg mondjuk a BitTorrent-forgalom alacsonyabb prioritást kapott, ezt a gyakorlatot a határozat nem tiltotta. A "pay for priority", vagyis a fizető partnereknek elsőbbséget adó forgalomszabályozás azonban expliciten tilos volt. Ezzel szemben egy újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen tegnap Wheeler arra a kérdésre, hogy mi számítana az új határozat szerint a hálózatsemlegesség megsértésének, "nem tudommal" válaszolt, a pay-for-priorityt az explicit kérdés ellenére sem sorolta ide.
És van egy másik dimenzió is
A hálózatsemlegességi vitának egyébként ez a határozat csupán egy területe. Egyrészt ez a határozat (akár csak az elődje, az Open Internet) kizárólag a vezetékes hálózatokra vonatkozik, a mobilszolgáltatók számára nincsenek megkötések. Ezt az indokolja a Bizottság szerint, hogy a mobilpiacon sokkal erősebb a verseny a szolgáltatók között, így a szabad piac dinamikája képes kikristályosítani a megfelelő üzleti gyakorlatot, nincs szükség beavatkozásra. Ráadásul a mobilpiacon a vásárlók valóban szabadon választhatnak szolgáltatót, ellentétben például a vezetékes szolgáltatásokkal, ahol ez földrajzi okok miatt nem minden esetben kivitelezhető (pl. egy településen vagy épületben csak egy szolgáltató hálózata érhető el).
A szabályozás csak a szolgáltatók saját hálózatán belüli forgalomra vonatkozik, e hálózatok belépési pontjain átfolyó forgalmat azonban továbbra is tetszőlegesen szabályozhatják. Ez azért fontos, mert ezeknél a kapuknál továbbra is szűkíthető az egyes szolgáltatások (például a hagyományosan nagy hálózati kapacitást igénylő Netflix vagy YouTube) felé elérhető teljes sávszélesség, így az ilyen cégek továbbra is szabadon diszkriminálhatóak, ha sértik a szolgáltató érdekeit vagy a gyorsabb kapcsolódásért nem hajlandóak komoly összegeket kifizetni.
Miért van minderre szükség?
Az FCC előző vezetése alatt elfogadott, 2010-es hálózatsemlegességi határozatot a szolgáltatók bíróságon támadták meg, arra hivatkozva, hogy a Bizottság átlépte hatáskörét, amikor ilyen szigorú korlátok közé szorította az üzleti gyakorlatot. A bíróság két technikai probléma nyomán a szolgáltatóknak adott igazat, az Open Internet határozatot pedig hatálytalanította. A bírósági ítélet után az FCC egy új határozat kidolgozására kényszerült, amely immár a törvényes kereteknek megfelelően, a bíróság által kifogásolt részleteket kijavítva szabályozná újra a területet.
A helyzetet bonyolítja az amerikai politikai helyzet is, Obama elnök a 2008-as kampányban a hálózattsemlegesség elkötelezett híveként kampányolt, a republikánusok azonban a szabad piacra bíznák a kérdés megoldását és a kormányzati beleszólás teljes eltörlését követelik. Ha így sem lenne eléggé bonyolult, akkor érdemes hozzátenni, hogy Tom Wheeler, a Bizottság elnöke a demokraták jelöltje volt - annak ellenére, hogy korábban az amerikai telekommunikációs cégek érdekeit képviselő washingtoni lobbicsoportok, az NCTA és a CTIA elnöke, illetve vezérigazgatója volt.