Szerző: Koi Tamás

2014. január 6. 12:49

Késik az új frekvenciapályázat, bukhat az eredeti terv

Az eredeti tervekhez képest egy hete késik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új frekvenciapályázatának kiírása, és egyelőre nem is tudni, mikor jelenik meg az a hirdetmény, mely elindíthatja a folyamatot. Iparági bennfentesek szerint a pályázat sikeressége már a kihirdetés előtt legalábbis kétségessé vált.

Nem írták ki az eredetileg tervezett időpontban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciapályázatát, mely a jelenleg szabadon álló, illetve rövidesen felszabaduló, mobilszolgáltatásokra használható frekvenciablokkok használati jogának hosszú távú értékesítését célozza. A hatóság pénteki közleménye szerint a késlekedés annak a konzultációnak a következménye, mely során a piaci szereplők véleményezhették a a tavaly november végén kiadott tervezetet.

Az érdeklődő, aki ott sem volt

"A 800, a 900, az 1800, és a 2600 MHz-es, valamint a 26 GHz-es frekvenciasávok nem használt részeinek hasznosítására kiírt pályázat tervezete iránti nagy érdeklődés számos szakmai javaslatot eredményezett. A véleményeket és reflexiókat szakmai megfontolást követően az NMHH szakemberei átvezetik a pályázati felhívás szövegébe, így ennek eredményeként hamarosan megjelenik a teljes, végső formába öntött dokumentáció" - írja weboldalán a hatóság, minden további konkrétum nélkül. A tervezet alapján egyébként 2013. december 30-án kellett volna indulnia a pályázatnak, a bontásra pedig január 23-án kellene sor kerüljön, a csúszással viszont szinte biztos, hogy legkorábban februárban várható bontás, és akár még később eredményhirdetés. Ha egyáltalán lesz mit kihirdetni.

A frekvenciapályázat tervezetéről tavaly december 10-én tartott egyeztetést az érintettekkel a hatóság, és bár az NMHH szerint a dokumentáció kapcsán komoly érdeklődés volt tapasztalható, lapunk úgy tudja, hogy a személyes egyeztetésen a három meglévő mobilszolgáltató közül sem mindegyik vett részt. Bár a szolgáltatóknak kifejezetten tiltva van mindennemű kommunikáció a pályázat részleteivel, annak lebonyolításával kapcsolatban, a HWSW az egyeztetésekről kiszivárgott információk alapján úgy tudja, hogy az operátorok sokallják az egyes frekvenciacsomagokért kért összegeket. Abban az esetben, ha nem lép színre új, potens piaci szereplő, ez akár a pályázat eredménytelenségét is jelentheti.


Bázisállomás Siófokon: nem tudni, mennyivel nő a számuk

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az eljárás a tervezet alapján összesen kilenc frekvenciacsomag mintegy 400 MHz-nyi spektrumára lesz kiírva, az összérték megközelíti a nettó 125 milliárd forintot. A hatóság a beruházások támogatása érdekében az újonnan használatba vett sávok után a használatba vétel napját követő 4 éven belül csak 50 százalékos sávhasználati díjat számít fel. Bennfentes, nevüket elhallgatni kívánó informátoraink szerint a pályázat ezzel együtt sem elég vonzó egy új szereplőnek, hiszen az üzleti tervtől függően legalább kettő, de inkább három csomagot kéne vásárolnia nagyjából 40-45 milliárd forint értékben, emellett a hálózatot is rohamtempóban kellene kiépítenie.

Pályázat vs. aukció

Az állami frekvenciakincseket az EU-ban többnyire két eljárással, pályáztatással vagy aukcióval szokták értékesíteni az illetékes hatóságok. Míg a pályázaton megszabott áron kel el a frekvencia, addig az aukciókon a szereplők közti versengés jelentősen felverheti az árakat, bár a verseny hiánya a vártnál kevesebb bevételt is eredményezhet.
A hatóság azzal érvelt tavaly év végén a pályázat mellett, hogy ez a módozat lehetőséget ad arra, hogy a szolgáltatók felé kötelező vállalások is megjelenjenek, vagyis elő lehet írni a nyertes szolgáltatónak több olyan, hálózatépítésre vonatkozó kritériumot, melyre az aukciós eljárás során nincs lehetőség.

Kérdés, hogy a jelenlegi piaci szereplők számára valóban érnek-e annyit a pályázatra bocsátott csomagok, amennyit az állam bevételként remél az értékesítésből. Itt a szolgáltatók alapvetően eltérő helyzetben lehetnek, ráadásul az a megállapodás, melyet tavaly ősszel hozott tető alá a hatóság Vodafone-nal, a Telenorral és a Telekommal a meglévő frekvenciakészlet használati jogának meghosszabbításáról, alapvetően kényelmes és biztonságos helyzetet teremt az operátorok számára.

A Telenor Magyarország például a 2022-ig rendelkezésére bocsátott, csaknem 30 MHz-nyi 1800 MHz-es spektrum teljes kihasználásával anélkül tudja jelentősen bővíteni szolgáltatáslefedettségét, hogy újabb frekvenciákra kelljen pályáznia (ennek ellenére a Telenor elsőként kért kísérleti rádióengedélyt a 800 MHz-es sávban mobiltávközlési szolgáltatásra). A Vodafone-nak LTE-szolgáltatás indításához mindenképpen szüksége van új spektrumra, a brit tulajdonú szolgáltató azonban egyelőre láthatóan az UMTS900 technológia tavalyi bekapcsolásával véghezvitt jelentős 3G-s lefedettségnövekedést sem tudta kamatoztatni. A spektrum szűkössége leginkább a Magyar Telekom számára jelenthet problémát, a legnagyobb hazai mobilszolgáltató számára a 4G-s szolgáltatás kapacitásának és lefedettségének növelésére az idő előrehaladtával egyre égetőbb szükség van - a Telenor tavaly ősszel az újabb, 1800 MHz-es blokkok bevonásával kapacitásoldalon meg is előzte a legnagyobb vetélytársát.

450 MHz-es érdekellentét

Kérdéses, hogy a csomagok árain hajlandó-e, illetve kíván-e változtatni a hatóság, különösen annak fényében, hogy időközben a 450 MHz-es sáv szabad blokkjainak értékesítésére is megjelent pályázati kiírás - itt azonban csak egy győztest hirdetnek. Ennek a spektrumkészletnek a használatba adása iparági szakértők szerint a 800 MHz-es csomagok értékét jelentősen befolyásolhatja, hiszen a 450 MHz-es sáv után ez a legalkalmasabb M2M rendszerek kiszolgálására.

Kérdés az is, hogy a kormányzat megengedheti-e magának azt a luxust, hogy egymás után a sokadik frekvenciapályázat vagy aukció zárul esetleg sikertelenül. A kabinetnek ugyanakkor vélhetően nem kell attól tartania, hogy ez a tavasszal esedékes választások eredményét számottevően befolyásolja, valamint egy esetlegesen sikertelen év eleji pályáztatás után van még idő újabb pályázatot vagy aukciót lebonyolítani 2014-ben, így a költségvetés előirányzott bevételei is teljesülhetnek.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról