Szerző: Dojcsák Dániel

2013. december 11. 16:00

Megérkezett Magyarországra is a Spotify

Többé tényleg nincs már mentség, ha valaki zenét warezol, hiszen immár a világ minden nagy zenei szolgáltatója képviselteti magát hazánkban is:. az iTunes, a Deezer és a Google Play Music után a svéd Spotify is elindult Magyarországon, ráadásul a várakozásokkal ellentétben olcsóbb, mint konkurensei.

Több másik országgal együtt hazánkban is elérhetővé válik december 12-én a Spotify online zenestreaming-szolgáltatás, ingyenes és fizetős változatban is. Azok kedvéért, akik esetleg nem ismernék a műfajt, a Spotify egy olyan online szolgáltatás, ahol a felhasználók nem zeneszámokat, albumokat vásárolnak meg, hanem időalapú hozzáférést vesznek. Amíg az előfizetés él, addig a szervereken tárolt katalógus minden eleme rendelkezésre áll, online kapcsolat esetén bármelyik zeneszám lejátszható, de a kedvencek szinkronizálhatóak a számítógépre vagy okostelefonra is, hogy internetmentes helyen se kelljen csendben lenni.

A fizetős Premium csomagban minden korlátozás nélkül hallgathatjuk a katalógus minden zenéjét jobb minőségben is, illetve az általunk választott sorrendben bárhol, bármilyen eszközön bármeddig, amíg az előfizetés él, plusz lehetőség van offline szinkronizációra is. A Free csomagban a most bejelentett változásokkal az eszközökre vonatkozó korlátozás szintén eltűnt, tehát mobilon és tableten is hallgatható ingyen zene, de csak véletlenszerű lejátszási sorrendben, illetve óránként 3 perc reklámmal megtűzdelve.

Az újonnan bekapcsolódó 20 országban az előfizetési csomagok az eddig ismerthez képest változnak, a kizárólag asztali gépen használható verzió eltűnik, csak a Free és a Premium csomag marad. Magyarországon a bármilyen eszközön és a webes lejátszóval is működő Prémium előfizetés ráadásul havi 10 euró helyett 5 euróért érhető el - a számlázás euróban történik, bármilyen érvényes bankkártyával vagy PayPallal lehet fizetni. Magyar lokalizációra viszont ne számítson senki, a kliens, illetve a felületek alapértelmezetten angol nyelvűek, illetve nincs dedikált magyar szerkesztés sem a tartalomajánlókban.

Benne vagyunk a vérkeringésben

Marcel Grobe, a Spotify Kelet-Európáért felelős kommunikációs vezetője a HWSW-nek elmondta, hogy a cég egyelőre nem állapodott meg hazai mobilszolgáltatóval - habár ezt örömmel tennék, hiszen globálisan 60 operátorral dolgoznak együtt -, illetve közvetlen márkaépítő kampányt sem terveznek a bevezetés után. Ahogyan a többi országban, úgy nálunk is hisznek abban, hogy a közösségi felületeken keresztüli megosztás, a kiadók és előadók aktivitásai, illetve a személyes ajánlások fokozatosan bevonzzák a felhasználókat.

Mivel egy zenei szolgáltatás esetében a bevezetéshez szükséges feltételek okoznak általában gondot, például a jogkezelőkkel, kiadókkal való megállapodás, az elszámolási különbségek összecsiszolása, az üzemeltetés azonban már kevés erőforrást igényel, így attól nem kell félni, hogy kevés regisztráció esetén “kivonulna” Magyarországról a Spotify, mint ahogy azt az eBay tette nemrég. Az viszont biztos, hogy a Telenor széleskörű kampánya miatt itthon a Deezer jelentősen népszerűbb lesz.

A Spotify idén év elején nyilatkozott utoljára arról, hogy hány előfizetőt sikerült elcsábítania világszerte, ekkor ez 24 millió volt összesen, amiből 6 millió a fizetős ügyfelek száma. A cég számára a legnagyobb nehézség, hogy az üzleti modellje egyelőre nem fenntartható pályán mozog, az elmúlt évek pénzügyi jelentései alapján is látszik, hogy minél több az előfizetője, annál nagyobb veszteségeket termel az emelkedő jogdíjkiadások miatt. A fizetős ügyfelek mellett túl nagy ballasztot jelentenek az ingyenes előfizetések, a cég idén év végéig becslések szerint 1 milliárd dollár jogdíjat fizetett ki a jogtulajdonosoknak.

Fizet, nem fizet...

Przemek Pluta, a Spotify kelet-európai üzletágvezetője szerint ez a helyzet változni fog, a növekvő veszteségek elsődleges oka a nagyon hirtelen növekedés, de belátható időn belül a befektetések megtérülnek és a mutatók átfordulhatnak. Az ingyenes felhasználást támogató hirdetésekhez regionális szinten ügynökségeket használnak, a kisebb hirdetők csak 1-1 országban jelennek meg, míg a nagyobbak egy része lokalizálja is a hangos hirdetéseit. A HWSW korábban kipróbálta a hirdetésekkel tarkított verziót is, itt körülbelül 10 percenként kaptunk egy rádióreklámhoz hasonló rövid szpotot. Óránként maximum három perc reklám ékelődik a tartalomba 30 másodperces egységekben, ami azt jelenti, hogy a hazai kereskedelmi tévékben tapasztalható reklámmennyiség felét kell elviselnie a fizetni nem akaró hallgatóknak.

Ugyan a Wall Street Journal információi szerint jön a mobilos klienseken is az ingyenes hallgatás lehetősége, de a budapesti háttérbeszélgetésen ezt a Spotify képviselői nem erősítették meg. Feltételezésünk szerint a mobilos ingyenes szolgáltatás elindítása valójában az amerikai piacon lesz diszruptív, az ottani média szerint a Pandora kivéreztetésének egy kiváló eszköze lehet, új piacokon nem valószínű, hogy szó lesz erről. Az előfizetéses verziónak a reklámmentesség mellett a legnagyobb előnye, hogy okostelefonon, tévén, hálózati zenelejátszókon, tableteken is elérhető. Jelenleg 25 százalékos konverziót tud felmutatni a Spotify, ami alacsonyabb, mint a Deezeré, viszont Marcus Grobe szerint sokkal inkább megéri a szolgáltatónak egy ingyenes (reklámszponzorált) felhasználó, mint egy olyan, aki más szolgáltatást használja. Hosszú távon, ha a felhasználó “belakja” a rendszert, kialakítja a saját listáit, gyűjteményeit, akkor nagy eséllyel elő is fizet majd, véli Grobe.

Nem csak lejátszó

A Spotify egyébként 2009-ben azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy kiemelkedően jó minőségben szolgáltatott streamet, illetve szinkronizált letöltést. Ugyan ma már nincs számszerűsítve a felületen, de a változó, átlagosan 320 kbps bitrátájú OGG Vorbis tömörítés valóban kiemelkedő. A felhasználók ma már csak normál, magas és extrém jó minőség közül választhatnak - okostelefonról a normál minőség is élvezhető, egy otthoni hangrendszerre viszont érdemes ráengedni a legjobb minőséget.

Emellett a másik fontos tényező, ami megváltoztatta a streamingről alkotott előítéleteket, hogy a szoftver asztali és mobilos kliensében is azonnal indul bármilyen stream várakozás, pufferelés vagy homokórázás nélkül. Ezt ma már a Deezer és a Google Music is tudja, a felhasználók számára így tud versenyképes lenni egy online katalógus ahhoz képest, mintha a saját tárolón gyűjtögetné valaki a kedvenc zenéjét.

A Spotify emellett elindult a platformosodás irányába és lehetővé tette külső fejlesztőknek, hogy alkalmazásokat gyártsanak a zenei felfedezéshez. Sajnos ez tényleg megmaradt egyfajta digitális zenei magazin szinten és csak válogatás, ajánlóappok, lejátszásilista-generátorok, amiket a Spotify ad egyelőre. Nincs például vizualizáció, a legmerészebb app a dalszövegeket szinkronizálja és lehet együtt énekelni. Az asztali kliens folyamatosan fejlődött, de továbbra is megmaradt az iTunes mintájára létrehozott felosztás, amit kiegészít a Facebook tickerhez hasonló hírfolyam, ahol  láthatjuk, hogy az ismerősök, illetve a követésre kijelölt felhasználók mit hallgatnak. A Spotify elképzelése az volt, hogy a felhasználók ne csak barátaikat kövessék, hanem létrejöhessenek "zenei megmondóemberek", stílusformálók. Ennek a kategóriának az alfája a Napstert alapító Sean Parker, aki egyébként a Spotify igazgatóságának is tagja. Az általa hétről-hétre frissített Hipster International lejátszási listáját több mint 800 ezren követik.

Felfedez, megoszt, keres

A lejátszási listák egyébként is a rendszer logikájának a központjában állnak. Ugyan el lehet indítani egy előadó vagy album számait is külön, de bármilyen keresés találati listájából, albumból lehet lejátszási listát létrehozni. Mobilra és az asztali kliensbe is ezeket a listákat lehet szinkronizálni, ellentétben például a Play Music-kal, ahol inkább az albumon van a hangsúly. A Spotify a közösségben bízik, mint szerkesztőerőben, hiszen a listák megoszthatóak, normál esetben publikusak, bárkinek a nyilvános listáját követheti bárki. Jelenleg még ugyan csak tesztelés alatt van, de a Spotify újragondolta a listák kezelését és “Collections”, vagyis gyűjtemények néven egy sokkal áttekinthetőbb, logikusabb, rendszerezhetőbb megoldás jön, mint az egyszerűen sorba állított listák. Ha valaki már hosszú ideje használja a szolgáltatást, akkor életszerű, hogy akár százas nagyságrendű listája is kialakul, amik lineáris nézetben nem átláthatóak.

A Spotify nemrégiben elindított egy webes lejátszót is, amivel mondhatni elmaradásban volt a többi online streaming szolgáltatóhoz képest. Mostanra viszont a böngészőben is hozza az asztali kliens minden tudását, ami egyébként ígéretes lehet az okostévés és egyéb kliensek szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy halad a Spotify Connect fejlesztése is, ami a Chromecast működési logikájához hasonló. A kompatibilis, Wi-Fi-képes hangrendszerek vezérelhetőek a Spotify kliensből, a mobilról átrakható a zenelejátszás az otthoni hangrendszerre, úgy, hogy a hang nem a mobilon keresztül utazik. A Bluetooth-hangfalak problémája, hogy a mobil erőforrásait használják és egy bejövő hívás is megzavarhatja a lejátszást, a Spotify Connect esetében viszont a kliens csak az utasítást adja a kompatibilis eszköznek, ami önmaga streameli a tartalmat a Spotify szervereiről.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A katalógus egyébként, amiből válogathatunk, 25 millió szám körül  jár. A nagyobb kiadók kínálata kivétel nélkül megtalálható a rendszerben, a kisebb kiadók, illetve a szerzői kiadások viszont foghíjasak. Ez többségében nem a zenei szolgáltatók hibája, hanem maga az előadó hanyagolja vagy utasítja el a jelenlétet. A független előadók számára is nyitott a lehetőség, hogy erre szakosodott szervezetek segítségével egyablakos módszerrel jelenjenek meg minden hasonló szolgáltatásban és a jogdíj-elszámolást is csokorba gyűjtve lássák.

Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 órában

A Spotify kínálatában nagyjából ugyanazok a zenék találhatóak meg, mint a Deezernél, A Google katalógusánál viszont jobb a kínálat helyi zenékből is. Érdekes például, hogy a Tankcsapda legújabb két albuma benne van a Spotify listájában, de a korábbiak nem, míg az Anima Sound Systemnek az 1996-os albuma is hallgatható. Általában a nagyobb kiadók előadóinál jobb a lefedettség, de a Kocsis Tibor, Fluor, Lola és a Zambó Jimmy, Koncz Zsuzsa és a Kerekes Band rajongók is megtalálják kedvenceiket. Hiányosabb a rétegzenéknél lesz a felhozatal, a magyar bossa nova énekesnő Pátkai Rozina dalai például ott vannak, de Harcsa Veronika egy ideje nem képviselteti magát az online zenetárakban. Ha valakinek saját kedvencei vannak, azokat is hozzáadhatja saját katalógusához, igaz a Google Play Music-kal ellentétben ezek a cloudból nem érhetőek el.

Előre elköteleződni azonban nem szükséges soha, így mindenki eldöntheti, hogy az ő ízlésének szempontjából jó vagy sem a felhozatal. Az ingyenes verzió hat hónapon keresztül teljesen korlátlan, csak a reklámokat kell elviselni. Hat hónap után havi 10 órára csökken a limit, de nincs akadálya másik fiók létrehozásának. A Prémium csomag esetében is jár 48 órás kipróbálás már bankkártya-információ megadása nélkül is, tehát egy házibuli bőven kifér belőle reklámok nélkül. Kártyaadatokkal elindított előfizetésnél viszont 30 nap ingyenesség jár, addig pedig kiderül, hogy tetszik-e a Spotify vagy sem. A döntésben segítséget nyújtva hamarosan bemutatjuk közelebbről a Spotifyt a Deezer és a Google Play Music társaságában.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról