Bezárt Android: így halványult el a platform nyíltsága
Hosszú ideje rebesgetik, hogy a Samsungnak már kényelmetlen a Google-vezette platform, inkább járná saját útját. Érvek vannak egy ilyen szakítás mellett, de végrehajtása hihetetlenül nehéz lenne, a Google kiépítette védelmi gyűrűjét az Android és igen jövedelmező mobil keresési üzletága körül.
Októberben rendezte saját fejlesztői konferenciáját a Samsung, amelyen a résztvevők a dél-koreai óriás egyedi fejlesztői eszközeivel és megoldásaival ismerkedhettek meg, beleértve a mobilos biztonsági (KNOX), tévés (Smart TV platform) vagy a ChatON kommunikációs keretrendszereket is. A rendezvény igen hangos reakciót váltott ki az iparági elemzőkből, az egyedi API-k kapcsán sokan már az önálló Samsung platform létrehozását vizionálták.
A Samsung Developer Conference témáiból.
A Samsung azonban egyelőre egészen biztosan nem indít saját operációs rendszert, sem Android fork (elágaztatás) formájában, sem a Tizenre építve. Ugyan a gyártó számára fontos zsarolási potenciált jelent, hogy piaci erejénél fogva képes lenne egy ilyen fordulatot végrehajtani, egyelőre erre a gigavállalat nem áll készen. Időközben pedig az Android nyíltsága is elhalványulóban van, a Google ugyanis elkezdte vasmarokkal szorítani saját platformját.
Így zárul be az Android
A Google eredeti kommunikációs stratégiája szerint az Android a nyílt alternatíva az Apple iPhone OS (később iOS) és App Store zárt világával szemben. A 2008-2009 környéki Google a platform legfontosabb előnyeként a nyíltságot emlegette, amely mind a gyártópartnerek, mind a fejlesztők, mint a rendszer módosításával hobbiszinten foglalkozó programozók számára fontos érv volt. E nyíltság jegyében az Android operációs rendszer szabad szoftver és nyílt forráskódú, bárki telepítheti bármilyen eszközre, tetszése szerint. Ez így volt a rendszer indulásakor és így van ma is, az elmúlt években azonban alaposan átalakult az, amit a Google rendszernek nevez.
Az Android már a kezdetektől fogva csupán részlegesen volt szabad szoftver, a kritikus Google-alkalmazások (Maps, Gmail, Play Store) zárt forráskódú, tulajdonosi (proprietary) alkalmazások voltak és azok ma is. Ez már a Cyanogen indulásakor törést okozott, a szabad rendszert változatos eszközökre portoló fejlesztői csapatot a Google jogi úton kényszerítette rá, hogy a Play Store-t kihagyja a disztribúcióból, így a Google Apps csomag külön, jogilag nem egészen tisztán kerül a főzött ROM-okba.
A Google-féle csomag visszatartása ma már a keresőóriás messze legerősebb fegyvere ahhoz, hogy a gyártópartnereket, elsősorban a Samsungot kordában tartsa, az elmúlt években pedig mindent elkövetett, hogy e fegyver ma is pontosan olyan fenyegető legyen, mint a kezdetekben volt. A csomag központi eleme a Play Store, vagyis a Google-féle alkalmazásbolt. A bolt kínálata a kezdeti időszakban lemaradást mutatott az Apple App Store-hoz képest, de két-három éve jóformán paritás van a két bolt kínálata között, az elmúlt egy-két évben pedig a legjobb alkalmazások minősége közötti szakadék is bezárult.
Minden gyártó pontosan tudja, hogy a felhasználók elvárják a platformtól ezeket az alkalmazásokat, amelyeket kifogástalan minőségben és mennyiségben ma csak az Android és az iOS képes szállítani. Ezért a Play Store előtelepítésére vonatkozó licenc megvonása egy gyártótól felér egy halálos ítélettel - amelyet a gyártók így minden körülmények között igyekeznek elkerülni. Emlékezetes, hogy tavaly szeptemberben az Acer a kínai Aliyun OS-re épülő telefont akart piacra dobni, a Google azonban a Play Store licenc visszavonásával fenyegetett, ezért a tervekből nem lett semmi. Nem szorul magyarázatra, hogy ez a lépés mennyire szöges ellentétben áll az Android eredeti, nyíltságot hangsúlyozó filozófiájával.
Nehéz lejönni a zöld csíkról (okostelefon OS eladások, millió darab).
A Google hivatalos eszközét az egységesség fenntartására Open Handset Alliance-nek hívják, amely de facto a nagy androidos gyártók klubja. Play Store-hozzáférést elméletben nem csak az OHA-tagok kapnak, nagy volumenű gyártóként azonban gyakorlatban kötelező a részvétel. Ez azért fontos, mert az OHA-tagok vállalják, hogy nem forkolják az Androidot, hanem felsorakoznak a Google-féle kiadás mögött, és támogatják az egységes ökoszisztémát.
Az egységes kifejezést pedig nagyon szigorúan veszi a Google - az Acer esetében az sem fért bele, hogy a hivatalos androidos telefonok mellett készüljön néhány Aliyun OS-t futtató eszköz is. Esetünkben, például a Samsung szemszögéből nézve ez azért fontos, mert azt jelzi, az Androiddal nem lehet fokozatosan felhagyni, a Google a gyártótól azonnal megvonja a licencet, így az első forkolt termék kiadását követően a többi gyártmányra sem lesz elérhető a Play Store, ez pedig egy Samsung méretű cég számára elképesztő nehézségeket tud okozni.
Kérjük vigyázzanak, az appok záródnak!
A rendszer fokozatos bezárását jól illusztrálja, hogy az eredetileg szabad szoftverként elérhető rendszeralkalmazások fokozatosan átkerülnek a Play Store-ba, és ezzel együtt a Google be is zárja azok forrását. Az eredeti alkalmazások természetesen részei maradnak az Android Open Source Project-nek (AOSP), fejlesztésük azonban leáll. A lépésnek van persze jó oldala: a rendszerről való leválasztással és a boltba kerüléssel az alkalmazás függetlenül frissíthetővé válik, az új kiadáshoz nem kell megvárni az Android új verzióját. A sötétebb oldal, hogy minden ilyen váltással erősödik a Google szorítása a platformon, a szabad szoftveres stack pedig egy újabb alkalmazással lesz szegényebb.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A “bezárt” szoftverek sora igen hosszú. Az egyik első az eredeti Android keresője, az AOSP Search app helyére a Google Search került 2010-ben, a szabad alkalmazás fejlesztése pedig azonnal leállt, az Android 2.2 Froyo állapotába fagyott be. A Google Search persze folyamatosan fejlődött, mára pedig Google Now-vá nőtte ki magát, beolvasztva az indítóképernyőt is.
Régi zene vs modern zene. (forrás: Ars Technica)
Hasonló utat járt be a szabad Music és Calendar alkalmazás is, előbbi 2010-ben, utóbbi 2012-ben került be a Play Store-ba, és vált ebben a pillanatban zárt forráskódúvá. Az eredeti Music és Calendar alkalmazások ma is elérhetőek (sok fapados telefonon előtelepítve megtalálhatóak), azonban fejlesztésük leállt, frissítést többé nem kapnak. A Google Play Music és a Google Calendar fejlesztése ezzel szemben folyamatos, a frissítések rendszeresek.
Szintén nevezetes csere a szabad “gyári” böngésző és a Chrome. Az egyszerűen csak Browser nevű alkalmazás fejlesztése egy ideje lelassult, a Google egyértelműen a Chrome-ra helyezi a hangsúlyt, a 4.3-as “hivatalos”, Nexusokon található Androidban már nem is kapott helyet a Browser app. Tény, a Chrome jelentős része ma is szabad szoftver, a Google-féle androidos implementáció azonban nem igazán töri meg a trendet, Play Store nélkül ez sem része az Androidnak.
A sor azonban nem ér véget, a platform bezárása az olyan egyszerű pontokra is kiterjed, mint a billentyűzet. Igen, a Keyboard rendszerapp szintén a boltba költözött, ezzel egy időben pedig a szabad szoftveres Keyboard fejlesztése is leállt. A két verzió között már megjelent az első funkcionális különbség is, a Google Keyboard támogatja a gesztusalapú bevitelt, míg a korábbi kiadás nem, a képességekben pedig a jövőben biztosan tovább nyílik majd az olló. Ugyanígy járt a szabad szoftveres Gallery app is, amelyet az új, Google+ app részeként érkező Photos váltott néhány napja.
A Google-vonat pedig nem áll meg itt sem, a következő áldozat a Messaging lesz. Az app jelenleg a szabad szoftveres stack része, a Hangouts SMS-integrációját követően azonban ez várhatóan változni fog és az amúgy is elhanyagolt, az Android 4.0 óta nem frissülő alkalmazás fejlesztése leáll majd. Szintén a KitKattól számítható a launcher leváltása, az indítómenü szabad szoftveres kiadása helyére hamarosan a Play Store-ból letölthető külön alkalmazásként érkezik az új launcher, teljes Google Now-integrációval, ahogy az összes fenti példában, zárt forráskóddal.
Tény, e lépések az egyszerű Android-felhasználó számára hatalmas könnyebbséget hoznak, a sokszor gyenge felhasználói élményt biztosító gyártói alkalmazások helyére ugyanis a boltból ingyen elérhetik az egyenletes minőségű Google-féle szoftvert. Így lecserélhető a “hivatalos” billentyűzetre egyes gyártók csicsás, de használhatatlan szoftveres billentyűzete, és hasonló sorsra küldhető a böngésző vagy a naptár is. Ha a launcher is elérhető lesz a Play Store-ból, akkor a legtöbb telefonon gyártói felülettel maximum a beállítások menüben lesz kénytelen a felhasználó találkozni, szinte minden egyéb lecserélhető “stock Androidra”.
A lépések másik hatása azonban, hogy az Android nyíltsága csorbát szenved. A szabad szoftveres AOSP-verzió friss rendszermaggal, de elavult alkalmazásokkal készül, a bővítéshez pedig szükséges a (nem mellékelt) Play Store. Ez a felhasználók elsöprő többsége számára teljességgel irreleváns, a Google szorítását azonban minden korábbinál erősebbé teszi a platformon és alaposan beszűkíti az ugráló gyártópartnerek mozgásterét is, a csak Play Store-on keresztül elérhető minőségi alkalmazások száma ennyivel szűkül.
Az API is a miénk
Az alkalmazások bezárásához képest sokkal nagyobb horderejű lépés az Android API-k (programozási interfészek) kisajátítása. A Google ugyanis már nem minden API-t tesz a szabad szoftveres Android részévé, a saját szolgáltatásait aktívan használó ilyen felületek már csak a Play Services keretében érhetőek el - értelemszerűen csak Play Store-ral együtt. A Google több ilyen API-t letett már az asztalra, a Maps API, az új Location API, a Cloud Messaging, az in-app vásárlás vagy a Play Games játékos framework mind-mind tulajdonosi és zárt felület, amely a csupasz, szabad Androidon nem hívhatóak meg.
Location API része a Geofencing. Csak "igazi" Androidon.
Ez is erősen felemás lépés a Google részéről. Egyrészt az API-k leválasztása az alap rendszerről sokat tesz azért, hogy a platform töredezettsége csökkenjen, a frissítéseket a felhasználók teljesen automatikusan, a bolton keresztül megkapják, anélkül, hogy a gyártó vagy a szolgáltató megállíthatná azt. Ennek legjobb példája az Android Device Manager, amellyel az elveszett telefon keríthető elő. Legyen a telefon bármely gyártó bármely modellje, ha legalább Android 2.2-t futtat és be vagyunk felhasználóként jelentkezve, ez automatikusan elérhető.
A fejlesztők és a platformot forkolók számára azonban ez érthetően negatív fejlemény: az egyedi, Play Store-hoz kötött API-kat használó alkalmazások ugyanis nem portolhatóak szabadon a különböző Android-leszármazottak között. A fejlesztő szempontjából tehát ez úgy néz ki, hogy ha a Google API-kat akarja használni, akkor csak a “hivatalos” platformot célozhatja, az Amazon Kindle tableteket például már nem. Az Amazon ugyan igyekszik létrehozni a Google API-k klónját, de az erőfeszítés sebessége messze elmarad a Google nyaktörő tempójától.
A Google stratégiai céljait ráadásul jól szolgálja, hogy az adott API-kat Apple iOS-en is támogatja, ezzel is ösztönözve a fejlesztőket, hogy az adott API-kon keresztül elérhető funkciókat bátran implementálják, hiszen azok a két népszerű platformon egyaránt elérhetők. A szórásból azonban kimaradnak az alternatív Android-verziók (Amazon, Aliyun), és természetesen a Windows Phone.
Forkolni opció?
Felmerül tehát a kérdés, hogy a Samsung számára valódi opció-e az Android szabad szoftveres alapjain építkezve valamilyen egyedi platformot létrehozni. A Play Store elvesztése önmagában még nem jelentene súlyos csapást, ha az új platform is Android, akkor a Samsung is üzemeltethet saját alkalmazásboltot, de a fent említett API-k hiánya miatt az ide feltöltött Play-appok nem biztos hogy működnének, így a Samsung-féle Android (vagy S Android?) támogatása komoly erőforrásokat igényelne a fejlesztők oldalán, az implementációk pedig a megfelelő API hiányában csorbák maradnának.
Szinte mindenre van alternatív app, de a szolgáltatások hiányoznak. (forrás: Ars Technica)
A Samsung számára nem probléma az sem, hogy a Google fokozatosan bezárta a “stock” alkalmazásokat, a dél-koreaiak ugyanis mára saját párhuzamos portfólióval rendelkeznek, van TouchWiz-kiadás mindenből, a naptártól a zenelejátszóig, a Hangouts helyett van ChatON, Voice Search helyett S Voice, stb. Ezen alkalmazások jellemzően az AOSP-app leszármazottai, azonban mára a Samsung erőfeszítései következtében nagyon messzire kerültek a szabad szoftveres gyökerektől és jobbára képesek kiváltani a Google saját alkalmazásait is. A gyártó termékei közül azonban hiányoznak a Mapshoz vagy Gmailhez fogható online szolgáltatások, amelyekhez az okostelefon vagy tablet csatlakozni tudna. Ezek a szolgáltatások jelentik ma az Android “killer alkalmazásait”, ezekhez foghatót egyelőre sem az Apple, sem a Microsoft-Nokia páros nem tudott az asztalra letenni - elvesztése pedig még súlyos versenyhátrány lenne nem csak a Samsungnak, de bármely más szereplőnek is.
Konklúzió
A Google láthatóan pontosan tisztában van azzal, hogy a nyílt Android miatt milyen instabil a saját platformtulajdonosi helyzete. Ennek megfelelően az elmúlt években tudatosan igyekszik beszorítani a gyártók mozgási terét a szabad szoftveres kiadás fokozatos kiherélésével. A lépések nem eredménytelenek, annak ellenére, hogy a Samsung abszolút domináns szereplője az androidos piacnak, inkább a dél-koreai gyártó a lecserélhető szereplő, nem pedig a keresőóriás.
A Google pozíciójának megszilárdulásával valószínűleg állandósul a mai szituáció, miszerint az okostelefon-piacon a platformtulajdonosnál (Apple, Google) és a szolgáltatóknál csapódik le a profit, a Samsung pedig mint továbbra is egyedi kivételként működik tovább, minden jel szerint Android-alapokon.