A zeneboltokat is leváltaná a BitTorrent

A BitTorrent Bundle egy egészen meglepő koncepció, aminek jelenleg még csak egy nagyon korai verziója létezik. A lényege, hogy más eszközökkel ellentétben a felhasználói interakciókat nem a médialejátszás köré, mellé, mögé, hanem közvetlenül a médiafájlba lehetne implementálni. Gyakorlatilag egy letöltött videoklip vagy film közvetlenül tudna hivatkozásként működni hírlevél feliratkozáshoz, adományozáshoz vagy bármilyen egyéb interakcióhoz.

A BitTorrent ezzel azt mondja, hogy képes lenne pótolni a médiakirakatokat, mondhatni közösségi felületre mozgatná át azt, amit ma a Netflix vagy bármelyik másik tartalomterjesztő képvisel. A cég ugyan még csak egy alfa verziót mutatott be tegnap, de azt mindjárt egy valós partnerrel karöltve. Az Ultra Music zenei kiadó az elektronikus zenét játszó Kaskade 2012-es turnéját megörökítő filmet promótálja a BitTorrent Bundle-ön keresztül, mégpedig úgy, hogy a letölthető videók egyik fele teljesen ingyenes, a másik feléhez viszont regisztrálni kell.

Nem kell bolt

Az alapvető elgondolás az, hogy a médiaterjesztés módszertana szinte semmit nem változott az elmúlt évtizedekben. Eredetileg is zeneboltokban vásároltak az emberek, majd később óriási zeneboltokban, most pedig óriási online zeneboltokban. Az interakció mintája azonban változatlan, a szereplők is azok, hiszen a vevő most is ellátogat (igaz csak virtuálisan) egy áruházba, ahol a kínálatból kiválasztja a terméket, a pénztárnál fizet, majd a tartalommal távozik. A BitTorrent álma az, hogy a bolt az ne egy különálló egység legyen, hanem a fogyasztás helyei is bekapcsolódjanak a kereskedelembe és a felhasználó bárhol találkozik a médiával, ott azonnal tudjon vásárolni vagy egyéb kereskedelmi interakciókba bonyolódni.

A BitTorrent szerint nincs szükség egy újabb rádióállomásra és nincs szükség egy körbefalazott zeneboltra sem. Ellenben szükség lenne arra, hogy a tartalmon belül lehessen értéket adni, fizetni, tranzakciókat bonyolítani. A meredek elképzelés szerint így a “bolt” utazna a tartalommal együtt és megkötések nélkül a felhasználás helyén lehetne üzletet csinálni. A korlátok lerombolása a BitTorrent szerint lehetővé teszi, hogy egy adott tartalom sokszorosan hasznosuljon, s ne az eladás legyen az egyetlen fizetőpont, hanem minden egyes megosztás egyben egy új értékesítési lehetőség legyen. A cél az, hogy ne a fájl birtoklása legyen az eladható érték, hanem a valódi interakciók. Ráadásul ezzel az előadók és kiadók is sokkal pontosabb képet kapnának arról, hogy a zenék hogyan terjednek a hallgatóság körében, kik, hol és mikor férnek hozzá valójában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az egyetlen igazi probléma ezzel a megoldással, hogy már elsőre is túl bonyolultnak és kevéssé szabványosnak tűnik, ráadásul a tartalomfogyasztó emberek mindig a legegyszerűbb módszer és a legalacsonyabb ár kombinációját keresik. Az online streaming katalógusok és a számonként fájlokat értékesítő online boltok épp ezért lettek hirtelen népszerűek. A sikerhez, de az elterjedtség legkisebb fokához is mindenképp az kell, hogy az előadók vagy kiadók közül egy jelentős tömeg vállalja fel ezt a variációt. Egészen addig, amíg niche megoldásról van szó, a fogyasztók számára ismeretlen fantázia marad az egész. Pedig valóban van ráció abban, hogy egy olyan tartalom jön létre, ami a megosztásokon keresztül újraértékesíthető.

Álom

Mielőtt bárki túlzottan lelkessé válna az új megoldás hallatán, érdemes megjegyezni, hogy a BitTorrent története során már többször nekilátott megreformálni a tartalomterjesztési piacot. 2007 indult el a BitTorrent Entertainment Network, ami DRM-védett filmeket forgalmazott a nagy amerikai kiadók kínálatából. Mivel a fogyasztókat a lehetőség teljesen hidegen hagyta, ezért 2008-ban ezt le is állították. A cég kísérletei közül jellemzően csak azok arattak sikert, amik a klasszikus fájlcserélést tették gyorsabbá, jobbá, könnyebbé.