Mellékleteink: Unix / Linux | Gamekapocs
Keres
Mit kell tudni az OpenSSL problémáról? Április 24-én, az App!free-n erről is beszélünk.

Kínai e-book: szép, rossz, drága

Dojcsák Dániel, 2012. július 10. 10:07

Az e-könyv menő. Egyre kevésbé nézünk furcsán, ha a buszon valaki egy vaskos papírkönyv helyett egy eInk olvasót tart a kezében és még a Barátok Köztben is e-könyv olvasót kap apjától a stréber kislány, nem csoda, ha mindenki ilyet akar.

A mainstream médiából úgy tűnik, mintha az Amazon teljesen birtokolná az eInk olvasós e-könyv piacot, s azáltal, hogy nyomott áron vág hozzá a vásárlókhoz egy jó minőségű készüléket, garantálja, hogy az ő boltjában vegye mindenki a tartalmat is. Másik oldalról nézve, az Amazon  kereskedelmi mechanikája és a széles katalógusa miatt még akár drágán is adhatná a hardvert, a vásárlók akkor is vennék.

Az Amazon Kindle birodalmon kívül is van azonban tér, aminek főleg olyan környéken van jelentősége, mint Magyarország, ahol nincs rendes disztribúció és az egyetlen épkézlábnak tűnő e-könyv boltról is kiderül, hogy trükközik és nem egyeztetett a kiadókkal, akiknek a termékeit árulja. Van persze tucatnyi kisebb blog, ami azzal foglalkozik, honnan szerezhetünk legálisan vagy bárhogyan e-könyvet, és van néhány olyan gyűjtőhely, ahonnan le lehet vadászni magyar nyelvű tartalmat is.

Van-e könyvesbolt?

Ennek ellenére a magyar e-könyv piac ma még leginkább a 80-as évek PC játékpiacára emlékeztet, amikor is el sem tudtuk képzelni, hogy a játékokból van eredeti és lehetnének olyan boltok, ahol vásárolni lehet őket. Ehelyett a szomszéd Sanyikának volt gyűjteménye, amiből szemezgetett az egész környék. Nagyjából ez a helyzet most is. Szinte közkézen forog néhány válogatott gyűjtemény a magyar szépirodalomból, illetve a kurrens fikciókból, de a torrent oldalakról leszedhető tízezrével a magyar nyelven írt művek változatos, az e-olvasókhoz többé-kevésbé passzoló formátumban. A vállalható disztribúció és a kiadói támogatás hiánya oda vezetett, hogy a magyar számára az e-könyv sokszor egy szkennelt PDF-et, tördeletlen doc-fájlt, esetleg HTML-t jelent. Aki nem angolul olvas és nem Amazonról vásárol, az többnyire erre van kárhoztatva, ha nem épp azt a néhány száz könyvet szeretné olvasni, amit az üdítő kivételt jelentő néhány magyar kiadó vagy forgalmazó kínál. Sőt, az alternatív kiadók közül több eleve a Kindle formátumot támogatja, ami azt jelenti, hogy alapvetően megtették a tétjüket az Amazon világuralmára és sutba dobták a többi szabad formátumot.

Mindennek ellenére megnéztük, hogy a Kindle-univerzumon kívül is van-e élet és ha igen, akkor milyen fejlettségi szinten áll. A Koobe Magyarországtól kértünk egy alternatív készüléket, amit a hazai felhasználók az itthoni boltok polcain találnak meg. A választás az Onyx i62 nevű modellre esett, ami szinte tökéletes mása a Kindle Touch modellnek. Ugyanúgy 6 hüvelyk képátlót ad, ugyanúgy 800x600 pixeles e-Ink Pearl kijelzőn és ugyanúgy érintőkijelzővel. Lássuk mit ad a kelet.

Szorgos kínai kezek gyúrják a polikarbonátot

Az Onyx a hazai vásárlók számára ismeretlen márka, ami nem is véletlen. A céget alig négy éve alapították a kínai Kanton városában és e-book olvasókon és tableteken kívül nem is gyárt semmi mást. Ennek ellenére a terméket nem szabad leírni, a szorgos kínai kezek olyan ügyesen tervezték és készítették el az i62-t, hogy bármelyik ismert gyártó nyugodtan szitázhatná rá saját nevét.

A nálunk járt darab törtfehér színű, minden extra díszítés nélkül. A Kindle receptet jól, okosan és egyszerűen vette át. Mindkét oldalon találunk lapozó gombot, lent pedig az Apple világból is jól ismert visszalépés gomb díszeleg középen. Ezen kívül csak egy apró, elrejtett ki-bekapcsoló gomb bújik meg a káva szélén. Csatolókból egy 3,5mm-es jack, egy microSD foglalat és egy miniUSB csatlakozó sorakozik alul, tölteni a miniUSB-n keresztül lehet. Ez utóbbi régen jó lett volna, mára sok háztartásban már maximum a sok évre vett DSLR-fényképező csatlakozója használ miniUSB-t, minden más a micro szabványon működik, ami miatt így eggyel több kábelt kell majd kint tartani a töltéshez.

A készülék borítása igényes polikarbonát, jó a fogása, nem csúszik, nem izzad azonnal bele a tenyerünk. Mivel ezen nincs billentyűzet, ezért sokkal kisebb, mint az eddig megszokott olvasók, ráadásul csak 245 gram, ami kényelmesen tartható hosszú ideig is. Persze ha valamilyen tokba rakjuk, akkor a súly akár duplázódhat is.

A külső igényesség egészen odáig kitart, amíg be nem kapcsoljuk a készüléket. Sajnos a kínaiaknak a hardver lemásolása után már nem maradhatott energiájuk, hogy egy tehetséges dizájnert is bevonjanak a műveletbe. A legkínosabb részlet talán a belső memória menüpontot jelképező PC-s merevlemez sematikus ábrája, ami előtt nyomtatott lapok állnak. Igaz nem túl csinos a menürendszer, attól még egészen jól használható. A bal felső sarokban az utoljára megnyitott dokumentomok érhetőek el, mellette egy analóg óra widget van. Erre kattintva egy teljes képernyős órát kapunk, így a könyvolvasót akár ki is rakhatjuk a polcra falióra helyett.

Windows 3.1

A kijelző nagyobbik részét foglalja el egy 3x3-as menü, ahonnan a fontosabb funkciók érhetőek el: belső memória, SD-kártya, szótár, böngésző, rajzolás, jegyzetek, illetve beállítások. Sajnos a szótárfunkció nem sikerült túl felhasználóbarátra, illetve a böngésző is igen primitív, amivel kizárólag életveszélyben javasoljuk az internetezést, egyébként nem túl nagy élmény.

A rajzolás már egy érdekes funkció. Adott esetben jól jöhet jegyzetelésre, skiccelésre, mutogatásra. Tanuláshoz, tanításhoz izgalmas lehet, kár, hogy ehhez a kijelző nem elég nagy. Ez ugyanis még nem elegendő ahhoz, hogy prezentációs célokra megfeleljen, hiába a lagmentes, pontos és gyors érzékelés az infravörös érintésérzékeny felülettől. Akkor már inkább a virtuális billentyűzet és a szöveges jegyzetelés, amivel igen fürgén lehet gondolatainkat megörökíteni. Ha valakinél van egy ehhez a felülethez készült ceruza, akkor a rajzolás és az írás is könnyebbé válhat, de alapból nem jár ilyen az i62-höz. Pedig akár beviteli eszközként sem lehetne rossz használni, ha valaki felismerteti wacom-táblaként az olvasót.

A legnagyobb probléma a felülettel, hogy körülbelül úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint a Windows 3.1. A kisebbik gond, hogy a logikája és a kivitelezése is nagyon elavult, a nagyobbik, hogy a legtöbb interakciós felület, gomb picike és ha lehet még rossz helyen is van. A bármelyik oldal beállításait, további lehetőségeit feldobó menü gombja például a bal alsó sarokban egy körülbelül 8x8 pixeles gomb, amit szinte lehetetlen megnyomni. A másik fura dolog, a hosszan nyomás, ami fizikai visszacsatolás és a felületen erre irányuló intenciók nélkül nagyon kényelmetlen és rossz.

Az e-Ink kijelzőre a gyártó megpróbált ráerőltetni egy olyan felületet, ami normál, gyors frissítéssel rendelkező kijelzőkön rendes beviteli eszközökkel működne, itt nem működik. A lapozásnál nagyon figyelni kell arra, hogy nehogy egy gombnyomás legyen belőle, illetve a lassú frissítés miatt túl későn jövünk rá, ha hibáztunk. Pár hét aktív használat után biztosan bele lehet jönni, de az 1-2 hetes tesztperiódus végére is inkább idegesítő maradt, mint kényelmes. A tapasztalat az volt, hogy hiába az érintős felület, olvasáskor inkább a fizikai gombot használtam, mint a kijelzőt.

Jól sikerült a Kindle Touch klónozása

Egyébiránt a 800x600 pixeles felbontású, 16 szürkeárnyalatos Pearl kijelző nagyon szép képet ad, az apró betűk is jól olvashatóak rajta, a képek pedig korrektek. Ugyan minden más erőlködés kínos, de az eredeti funkciót, a könyvolvasást tökéletesen hozza. A 4 GB belső memória több mint elég egy életnyi regényhez is akár, de ezt még meg lehet fejelni egy memóriakártyával is. Amennyiben epub formátumot használunk, akkor szépen jelennek meg a szövegek, a többi variációt viszont bármely más olvasón is kerülni kell. A doc fájlok nem lapozhatóak, hanem görgethetőek, ami még a villámgyors Pearl e-Inken is borzasztó és a szemet fárasztó érzés. A PDF-ek pixelesek lesznek, ilyen kicsi méretben teljesen olvashatatlan a warezolt Chip magazin. DRM-es Mobi formátumot sajnos nem kezel a kütyü, így teljesen elválik az Onyx világa a Kindle világától. Ha konvertálni kell, az háttérszolgáltatás híján ránk marad. Erre a célra egyébként a Calibre nevű szoftvert ajánljuk.

Hiába magyarázzák sokan, hogy a noname gyártók termékei is vannak olyan jók, mint a Kindle. Ahol a vas az csak egy szükséges rossz és a lényeg a szolgáltatásban van, ott egy jöttment ismeretlen gyártó nem tud versenyezni. A korai 2000-es évek nyögvenyelős informatikáját juttatja eszünkbe a kábeles másolás, a külön szoftveres konvertálás és a kényszeres magyarázkodás, amikor valamelyik hibát kell megideologizálni. Nincs saját könyvesbolt, nincs katalógus,  nincs saját cloud, nincs szinkronizáció, nincs semmilyen garancia a tartalomra.

A kínai gyártó nem hibás ezért, maximum az a vevő okolhatja magát, aki elhitte, hogy ez van olyan jó, mint a Kindle. Ha lenne hazánkban egy ügyes könyvkereskedő, akkor lepaktálna a kiadókkal, felhúzna erre a nyers olvasóra egy saját felületet és kis-Amazonná válna itthon, aminek megbocsátanánk a DRM-et is, ha cserébe 664 forintért süvítene az olvasóra az új Danielle Steel regény. Úgy viszont, hogy csupán egy hazai disztribútor kínálja a terméket, amit hardverboltok értékesítenek tovább nem beszélhetünk másról, mint a hazai könyves warez természetes kielégítéséről.

Drága

Sőt, ha tovább megyünk, akkor még csak azt sem lehet mondani, hogy az olcsóságával tűnne ki az olvasó. Az itthoni kiskereskedelmi forgalomban elképesztő áron, 70 ezer forintért lehet megrendelni. Ha valaki veszi a fáradságot, hogy meglátogassa az Onyx hivatalos oldalát, akkor látja, hogy 150 euróért rendelhetünk i62-t feketében, amit 8 eurós szállítási díjért ki is hoznak. Ha valakinek esetleg 500-nál több darab kellene belőle, akkor Ms. Michelle Huang az Alibaba rendszerében ennél jobb árat is kínál.

A gyakorlat tehát az, hogy a gyenge szoftverezettségű, inkább a konzervatív barkácsolós PC-seknek szánt e-book olvasó drágább, mint a Kindle, cserébe nem is remélhetünk jövőbeni támogatást, csak a hazai forgalmazó jóindulatán múlik a garanciális javítás (csere) és magunknak kell gondoskodni a tartalmakról is. A Kindle esetében viszont kevesebb pénzért egy csiszolt szoftvert kapunk úgy, hogy akár e-mailben is küldözgethetjük magunknak a dokumentumokat, a Whisperneten keresztül megjelenik hamarosan konvertálva, amennyiben Wi-Fi-re van csatlakoztatva a Kindle.

A legszomorúbb, hogy továbbra sincs rendes e-könyv piac Magyarországon, de ezen belül dupla rossz hír, hogy a kínai olvasók sem lettek olcsóbbak, illetve a Kindle-re is ki kell már fizetni a vámot, ami miatt az is 40 ezer forint körül kóstál.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Egy kis türelmet kérünk, töltjük a kommenteket...

Új komment írásához be kell jelentkezned!

A Fórumos azonosítódat is használhatod.

Ha még nem vagy tagunk, regisztrálj! Csak 2 perc az egész.

Tipp #1: több formázási lehetőséged van, ha a Fórumban szólsz hozzá a témához!
Tipp #2: készítettünk egy gyűjtőoldalt, ahol az összes friss kommentet megtekintheted.