Tesztplatformmal nyúl az ARM szerverek hóna alá a Dell

Szűk körben elérhetővé tette ARM-alapú szervereit a Dell - jelentette be ma a gyártó. A Copper kódnéven fejlesztett rendszereket legnagyobb partnereik számára kínálja tesztplatformként a cég, illetve év végére a Texas Advanced Computing Center kereteiben távolról elérhető klaszterek formájában is kipróbálhatóak lesznek a gépek.

Ökoszisztémaérlelő fejlesztőplatform

A Copper a C5000 blade keretet használja, amelybe már Intel- és AMD-alapú rendszereket is épített a Dell, ezúttal azonban a 3U magas házban 12 darab, egyenként négy szervert tartalmazó blade kapott helyet. A szerverek fogyasztása egyenként 15 watt (merevlemezzel együtt), így a keretbe épített redundáns tápegységek teljes áramfelvétele kevesebb mint 750 watt. A beépített fabricnak köszönhetően a csomópontok automatikusan észlelik egymást és összekapcsolódnak, a rájuk bízott feladatot pedig dinamikusan elosztják.

A Dell saját bevallása szerint a rendszer már több mint egy éve elkészült, eddig azonban belső  tesztplatformként használták. A piacra dobás is felmerült, a piaci igények azonban alacsony szintűek maradtak. A Dell ezt azzal magyarázza, hogy a legtöbb potenciális felhasználó kivár, egyrészt a 64 bites ARM architektúrák jövőre esedékes piaci megjelenéséig, másrészt az ARM-kompatibilis szoftverek elterjedéséig.

Szoftver nélkül nincs hardver

A Dell is pontosan érzi, hogy a jövőre vagy 2014-re érkező, piacképes 64 bites ARM rendszerek csak akkor lesznek eladhatóak, ha az első pillanattól kezdve széleskörű szoftvertámogatást tudnak felmutatni. Ehhez azonban a fejlesztést, tesztelést, validációt már most, a jelenleg elérhető 32 bites lapkákon el kell kezdeni, ehhez lehet kiváló tesztplatform a Copper. A rendszert elsősorban kiemelt partnerei számára teszi elérhetővé a gyártó, de a nagyobb szoftverházak is rendelhetnek belőle. A szélesebb nyilvánosság csak később férhet hozzá a fejlesztői platformhoz, a Dell az év végére ígéri a Texas Advanced Computing Centerrel közösen szolgáltatásként nyújtott, távolról elérhető klaszter átadását, amelyen az érdeklődők gépidőt vásárolhatnak tesztelésre és fejlesztésre.

Az ARM szoftveres támogatása egyébként ma sem elhanyagolható, az Ubuntu már szerveres ízben is támogatja az utasításkészlet-architektúrát, ahogy a LAMP-ökoszisztéma egyre több elemét is portolják ARM-ra. A felhős rendszerekben helyet követelő OpenStack pedig a napokban készül bemutatni kész ARM-os változatát. A Calxeda, az ARM-os szerverek egyik úttörője pedig nemrég mutatott ARM-on futó Hadoop- és WordPress-implementációkat.

Egyedi szövet

Az ARM-alapú szerverek nagy kihívása a megfelelő "kötőszövet" (fabric) kifejlesztése, amellyel a sokprocesszoros szerverekből maximális teljesítmény nyerhető ki. A magas párhuzamosságú feladatoknál (mint a statikus tartalmak kiszolgálása) ez annyira nem is kritikus, az általános felhasználású szervereknél azonban enélkül nem fog az alacsony fogyasztású, ám alacsony teljesítményű ARM labdába rúgni a nagyobb magonkénti/foglalatonkénti teljesítményt mutató x86-os lapkákkal szemben.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Ettől függetlenül az x86-os világban is nagyon fontossá vált mára a fabric, az AMD és az Intel is pontosan érzi a processzorokat összekötő lapkák szerepének kritikus mivoltát. Előbbi a SeaMicrót, utóbbi a Cray megfelelő kutató-fejlesztő csoportját vásárolta fel, így ma már mindkét nagy processzorgyártónál házon belül van a megfelelő tudás, a processzorokat és chipkészleteket a fabric-kal együtt, platformként kínálhatják a szervergyártó partnerek számára.

Az ARM-alapú szerverek esetében azonban ez szövet egyelőre hiányzik, így a szervergyártók maguk fejlesztenek ilyen megoldásokat. A Calxeda már 120 magot összekötni képes szövetet mutatott be, a Dell és a HP pedig szintén gőzerővel dolgozik saját megoldásainak véglegessé csiszolásán.