Mellékleteink: Unix / Linux | Gamekapocs
Keres
>> Játssz és nyerj egy brutális teljesítményű Intel processzort! <<

Kipróbáltuk: Dell XPS 13

Gálffy Csaba, 2012. április 21. 08:37
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Sűrű mezőny alakult ki az ultrabookok mezőnyében, az Intel által megteremtett szegmensbe minden fontosabb PC-gyártó benevezett. Szemügyre vettük az egyik legjobban várt modellt is, a Dell versenyzőjét. A kép sajnos felemás, de jöhet a második felvonás.

Méret, tömeg, anyagminőség

Az XPS sajnos beáll abba a ma divatos sorba és nem mer drámaian egyedit alkotni. Ennek megfelelően a gépen számtalan helyen a MacBook Air formatervének megoldásai köszönnek vissza a zsanértól az egyszínű szürke alumínium fedlapon keresztül az ékszerű sziluettig. Pedig az Apple designt nem kötelező követni, ezt már megmutatták a HP és a Samsung ultrabookjai.

Az Air-szerű kialakításért már csak azért is kár, mert a tervezőmérnökök rengeteg finom megoldást használtak a gép összerakásakor, első pillantásra azonban mindenki csak olcsó Apple-utánzatot lát az XPS-ben. A rendkívül keskeny kávájú kijelző, a karbonszálas alsó burkolat, vagy a selymes műanyag belső borítás rászolgált volna, hogy egyedibb, különlegesebb formatervet találjanak ki hozzá. Az összeszerelést és a merevséget viszont nem érheti szó, a vékony gép még komolyabb erő hatására sem görbül, nyikorog - a magnéziumötvözet váz pont ugyanolyan erős, mint a ma divatos unibody kialakítások. Az anyagminőség egyszerűen kifogástalan, az XPS-t nagyon jó megfogni, használni. Ebben szerepe van a korábban említett selymes műanyag borításnak, amely nagyon kellemes érzetet ad használat közben - sokkal jobbat, mint például a MacBook Air.

Az XPS 13 1,36 kilogrammos tömege megfelel a kategória átlagának, ennél csupán a 11 hüvelykes gépek tudnak jelentősen könnyebbek lenni. A vastagság (vékonyság) szintén az átlagnak megfelelő, mi el tudnánk viselni néhány milliméter extra vastagságot például egy nagyobb akkuért cserébe. A rendkívül vékony kávának köszönhetően az XPS 13 számottevően kisebb alapterületű, mint a 13 hüvelykes ultrabookok, az ASUS Zenbook UX31-hez viszonyítva például mintegy 10 milliméterrel keskenyebb és 18 milliméterrel rövidebb, ami érezhető méretkülönbséget jelent. Ettől függetlenül a méret közelében sincs a 11 hüvelykes gépekének, így a "13 hüvelykes kijelző egy 11 hüvelykes házban" csak marketinges szöveg.

Kijelző, billentyűzet, érintőpanel

Az első nagy csalódást a gép bekapcsolása jelenti, a kijelző panelje ugyanis rendkívül gyenge minőségű, különösen a mai tabletek IPS-rendszerű kijelzői mellett. Az 1366x768-as felbontás még megfelel a kategóriának (bár a 13"-as ASUS Zenbook 1600x900 pixelt tud és a MacBook Air is 1440x900-as kijelzőt kapott), de a betekintési szögek és a kontraszt egész egyszerűen kritikán aluli. Előbbire jellemző, hogy normális távolságból nézve csak a képernyő közepén láthatóak normálisan a színek, lejjebb és feljebb már kezd torzulni a megjelenítés. A kontrasztarány hasonlóan gyenge, a feketék látványosan szürkék, a képernyő szélén pedig erősen átszűrődik a háttérvilágítás. Öröm az ürömben, hogy a fényerő nagyon jó, irodában könnyedén túlragyogja a fényes üveg borítás tükröződését.

A billentyűzet folytatja a pozitív-negatív sort - a gombsorral ugyanis nagyon elégedettek voltunk. A háttérvilágításos gombok "dellesen" hosszú úton járnak, ami némi megszokást igényel. A nyomáspontok kiválóak, a visszajelzés pont elegendő, az eszközt egyszerűen élmény volt használni. Érdemes megjegyezni, hogy az almás gyártó gépeitől eltérően a Dell támasza egyáltalán nem vágja a csuklót, ami mindenképp hozzáad a használhatósághoz.

Touchpad - a PC-ipar szégyene

A touchpadon érdemes még egy keveset rugózni. Az ember azt gondolná, hogy a Dell több évtizedes PC-gyártó tapasztalattal a háta mögött legalább a számítógépgyártás alapjaival tisztában van, és tudja, hogy a felhasználói élményt alapvetően a touchpadhez hasonló apróságok határozzák meg.  A Dell döntése azért is értelmezhetetlen, mert a piacon igenis vannak jó komponensek, amelyek Windows 7 alatt kitűnően használhatóak - milyen okok vezethetnek egy gyártót arra, hogy egy gyakorlatilag használhatatlan komponenssel szállítsa egyik legfontosabb modelljét. Ez a hozzáállás sajnos nem csak a Dellre érvényes, az összes PC-gyártó hasonló ostobaságokat követ el. Egészen valószínűtlen, hogy továbbra is kizárólag az Apple touchpadjei képesek konzisztensen jó teljesítményt nyújtani, minden egyéb gyártónál modellről modellre változik a minőség, beszállító, meghajtók és egyéb paraméterek függvényében. Az ASUS és a Lenovo már bizonyította, hogy képes jó touchpadet beépíteni, de még ezek a gyártók is csak néhány modellben használják a megfelelő érzékelőt, a portfólió többi tagjában változó a minőség.

A sor persze újabb negatívummal folytatódik, az érintőpanel ugyanis földöntúlian pocsékra sikerült. A Cypress Semiconductor által gyártott érzékelőkkel már az ASUS-nak is meggyűlt a baja, a tajvaniak ezért a legelső széria után tudomásunk szerint csak Elantech touchpaddal gyártják az ultrabookjaikat. A Dell sajnos nem volt hasonlóan válogatós, az XPS 13-ban a Cypress érzékelői vannak. A touchpad problémáit felsorolni is nehéz: a sima egyujjas tapintást csak késve, mintegy egy másodperc után kezdi el érzékelni, ami hihetetlenül frusztráló tud lenni. Ennél is bosszantóbb, hogy  ha gépelés közben véletlenül hozzáérünk a tapipadhoz, akkor azt kattintásnak érzékeli a rendszer. A helyzet a multitouch funkciókkal csak rosszabbodik, a görgetés akadozó, lassú, láthatóan leterheli a rendszert - egyszóval használhatatlan. Az érzékelő beállításai bővelkednek opciókban, azonban hiába játszottunk a különböző érzékenységekkel, a touchpad problémái nem oldódtak meg. Így ha tehettük, külső egérrel használtuk a gépet - ennél elkeserítőbbet pedig azt hiszem nem lehet mondani. (A teszt lezárulta után a Dell adott ki meghajtófrissítést az érintőpanelhez, ezt azonban nem tudtuk kipróbálni - a visszajelzések szerint a multitouch képességek és a gépelés közbeni túlérzékenység javult, az érzékelés késése azonban maradt.)

A hangszórókat azonban dicséret illeti, az  XPS-ből egészen normális hangok csiholhatóak elő. Basszust természetesen ne keressünk, de a közepes és magas frekvenciákat szépen, torzításmentesen és meglepően hangosan tudja reprodukálni.

Portok tekintetében csak a minimumot hozza a Dell üdvöskéje, találunk két oldalt egy-egy USB-portot (a jobb oldali USB 3.0), jobb oldalon mini DisplayPort-kimenetet, bal oldalon pedig a töltő és az audiokimenet csatlakozóját. Sajnos kártyaolvasó sincs, pedig az mára szabvánnyá érett a 13-as méretosztályban. Probléma, hogy a géphez sem miniDP-VGA, sem USB-Ethernet csatlakozót nem kapunk, ezeket utólag kell megvenni.

Teljesítmény, hardverelemek

A Dell SSD-vel szállítja az XPS 13-at, ezzel a legfontosabb teljesítménynövelő lépést meg is tette. Az ultrabookok specifikációi egyébként előírják az SSD használatát, jó látni, hogy elterjedőben van a felhasználói élményt nagyban befolyásoló technológia. A gép alapváltozatban 128 gigabájtos háttértárral rendelkezik, de elérhető 256 gigabájtos verzió is, felárért.

Egyébként a rendszer a már lassan egy éves Sandy Bridge platformot használja, a grafikáról pedig minden esetben a processzoron lévő Intel GPU gondoskodik. Ez utóbbi már alkalmas egyszerűbb, régebbi játékok futtatására, az újabb címek azonban továbbra is játszhatatlanok. Az XPS 13 Intel Core i5 és i7 processzorral is elérhető, névleges sebességük gyakorlatilag azonos (1,6 illetve 1,7 GHz), az i7-es modell Turbo frekvenciája azonban lényegesen magasabb (2,3 helyett 2,8 GHz). Sajnos a memória egységesen 4 gigabájt, ezt pedig utólag sem lehet bővíteni.

Az akku mérete 47 wattóra, ilyen méretű telep van az ASUS nagyobbik Zenbookjában is. Az akkus üzemidő megfelel a kategória átlagának, normális használat mellett mintegy 4-5 órán keresztül képes meghajtani a gépet, a fényerőt és a sebességet lehúzva pedig még egy szűk óra kipréselhető a rendszerből. A telep nem cserélhető, az ultrabookok többségéhez hasonlóan csak az alsó takarólap levétele után lehetne hozzáférni, vagyis meg kell bontani a házat, ami a garancia elvesztésével járhat.

Ha a teljesítményt és a fogyasztást elsősorban az Intel határozza meg, a rendszer hőmérséklete és hangja a Dell mérnökeinek kezében volt. Ezt a feladatot szerencsére jól oldották meg, normális használat mellett (böngészés, szövegszerkesztés) nagyon csendes marad az XPS. A processzornak feladatot adva azonban magas fordulatszámra kapcsol a ventilátor, hátul pedig elkezd dőlni a meleg. A zsanér mögé helyezett szellőző előnye, hogy ölben tartva vagy ágyban fekve sem könnyű elzárni a levegő útját, így a ventilátor sem indul be sűrűn.


Az XPS 13 a szabványosnak számító Windows 7 Home Premium 64 bites változatával készül. Sajnos a Dell előtelepít néhány kevéssé hasznos szoftvert, amelyek aztán minden bekapcsolás után a figyelmünket követelik. Szerencsére ezeket gyorsan és fájdalommentesen el lehet távolítani néhány perc alatt, így többé nem kell a Bing Bar, a McAfee vírusirtója, vagy a FastAccess arcfelismerő problémáit kezelni. Ezekkel szemben az Office Starter akár még hasznos is lehet, a Wordot és Excelt tartalmazó, reklámokkal támogatott irodai csomag a legtöbb felhasználó számára pont elég, és teljesen ingyenes.

Konklúzió

Az XPS 13 az egyik legjobb minőségű és kialakítású ultrabook, amellyel találkoztunk. Sajnos a tervezők nem mertek messzire vándorolni a MacBook Air formatervétől, ami nagy kár, a gépnek jót tett volna egy egyedibb design. Ettől függetlenül azonban minden tekintetben átlagosnak találtuk a gépet, a kijelzőt és a touchpadet leszámítva, amelyek messze az elvárható szint alatt teljesítettek. Utóbbi még reményeink szerint szoftveresen javítható, az alacsony minőségű panel viszont örökre a vásárlóval marad. Szerencsére a Dell hamarosan újra próbálkozhat, néhány hónapon belül várhatóan piacra kerül az Intel új platformja, az Ivy Bridge processzorokkal, amelyre építve kiadhatja az XPS 13 ráncfelvarrott, finomított verzióját. Színezett fedéllel, jobb kijelzővel és jó touchpaddel tökéletes lenne.

A Dell XPS 13 belépő, Core i5 processzorral és 128 gigabájtos SSD-vel szerelt változata 360 ezer forint körüli áron érhető el, összehasonlításképp a gyakorlatilag azonos hardveres alapokra építkező, nagyobb felbontású és jobb minőségű panellel, valamint kiváló touchpaddel felszerelt ASUS Zenbook UX31 300 ezer forintért már vihető.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Egy kis türelmet kérünk, töltjük a kommenteket...

Új komment írásához be kell jelentkezned!

A Fórumos azonosítódat is használhatod.

Ha még nem vagy tagunk, regisztrálj! Csak 2 perc az egész.

Tipp #1: több formázási lehetőséged van, ha a Fórumban szólsz hozzá a témához!
Tipp #2: készítettünk egy gyűjtőoldalt, ahol az összes friss kommentet megtekintheted.