Szerző: Folyó Gergely

2011. július 14. 09:56

Papírra nyomtatható napelemekkel kísérletezik az MIT

Az MIT ugyan már tavaly bemutatta a papírra nyomtatott napelem első prototípusát, a technológia részleteiről viszont csak most beszélt a nyilvánosság előtt. Ezek a napelemek ugyan kevésbé hatékonyak, és csak kis teljesítményű eszközök működtetésére alkalmasak egyelőre, de legalább olcsók és gyakorlatilag bármire ráhelyezhetők.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tavaly májusban jelentette be, hogy páratlan eredményt el legújabb kutatása során, és sikeresen tudott napelemet papírra nyomtatni. Az MIT az olasz Eni olajvállalat 5 millió dolláros tőkeinjekciója és egy 2 millió dolláros kormányzati támogatás révén külön kutatóközpontot állított fel a projektnek, annak ellenére, hogy még éveket kell várni arra, hogy a nyomtatható napelemek kereskedelmi forgalomba kerüljenek.

A hétköznapokban nagy hasznát vehetjük

A technológia előnye, hogy a folyamat, mely során a papírt organikus félvezető anyaggal vonják be, egyszerű és olcsó, mint egy tintasugaras nyomtató használata, és a segítségével jelentősen csökkenthető a napelemek súlya, ezért gyakorlatilag bármilyen kisebb, hétköznapi használati eszközre ráhelyezhetők. Hátrányuk annyi, hogy mindössze 1-2 százalékos hatékonysággal képesek a napfényt elektromos árammá alakítani.

00:40
 

Dynamic folding of a paper solar cell circuit

Még több videó

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Ezzel a teljesítménnyel kisebb LED-kijelzőket lehet működésre bírni többek között. A MIT kutatásai során nem csak papírral, hanem műanyag- és fémfelületekkel is kísérletezik, hogy legalább 4 százalékos hatékonyságot elérjék – összehasonlításképpen a ma használatos napelem-rendszerek körülbelül 15 százalékos hatékonysággal dolgoznak. A becslések szerint, ha az Egyesült Államok területének 0,3 százalékát olyan anyaggal vonnánk be, amellyel 10 százalékos hatásfokot lehet elérni, az háromszor annyi áramot termelne, mint amennyire az országnak szüksége van, beleértve a közlekedést is.

Leghamarabb tíz év múlva jöhet

A technológiához bármilyen papír, szövet vagy műanyag használható, így a jövőben akár az ablakredőnyök és a tapéták is lehetnek napelemek. Az anyagokat ráadásul úgy gyűrhetjük, ahogy jólesik: egy napelemmel bevont PET műanyagréteget ezerszer hajtottak össze, és az továbbra is működött. A bevonni kívánt anyagok úgynevezett fotovoltaikus tömbjeit kémiai gőzfázisú rétegleválasztással készítik el 120 foknál kisebb hőmérséklet mellett, a folyamat során öt réteg kerül az adott felületre, mindegyik más-más funkciót tölt be a működés során.

Az MIT rendkívüli áttörésként könyveli el az eredményeit, már csak azért is, mert a nyomtatható és nyújtható napelemek a tömegükhoz viszonyítva rekord magas teljesítmény elérésére képesek. A technológia elterjedésére természetesen várni kell, Vladimir Bulovic, a kutatás vezetője legalább tíz évet tippel még a kereskedelmi forgalomba kerülésig, amiből öt-hét év lehet a fejlesztési ciklus, melynek első három évében ki sem kerül a laboratóriumokból a technológia.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról