Szerző: Gálffy Csaba

2011. március 25. 14:15

Hol tartanak a böngészők 2011-ben?

Megérkezett a Firefox 4 és az Internet Explorer 9 is, így teljesen megújult a böngészőverseny összes résztvevője. A tendencia így egyértelmű: a browser már csak az Internetre nyíló ablak kerete, egyre kevesebb megkülönböztető jeggyel.

Ritkán történik meg, hogy a Microsoft és a Google ugyanazt a filozófiát teszi magáévá, főleg az olyan területeken, ahol a két cég ádáz csatát vív. A böngészőversenyben épp ez történt, a két cég felfogása megegyezik abban a tekintetben, hogy a böngészőnek csupán minimális, épp a szükséges funkcionalitással rendelkező ablaknak kell legyen az internetre. Az Internet Explorer 7-tel elindított hullámot a Chrome vitte tovább az extrém minimalizmusig, az Internet Explorer 9 pedig társul hozzá. A design-elv az évek során standard lett, ezt követi ma már a Firefox, az Opera és a Safari is.

Kezdjük a nyilvánvalóval: sokak számára a böngésző az új operációs rendszer. A valódi power usernek természetesen még nem, de a felhasználók elsöprő többsége számára a számítógép minden funkciója elérhető a böngészőn keresztül. A fotóátméretezéstől az e-mailig, a szövegszerkesztőtől a csevegésig rengeteg webes alkalmazás áll ingyen a felhasználó rendelkezésére - erre a koncepcióra épül a Google Chrome OS is. Nyilván van - és mindig lesz - egy olyan réteg, amelynek feltétlenül szüksége lesz az operációs rendszerhez való hozzáférésre, az ő számuk azonban a technológiai fejlődésével gyorsan apadóban van.

A feladatkezelő

Ennek a filozófiának egyenes ági következménye, hogy a weboldalakat többé ne linkekkel, esetleg képekkel, videókkal ellátott dokumentumként, hanem alkalmazásokként fogjuk fel, így a böngésző egyik legfontosabb szerepe a feladatkezelés. Hogy az igény valós, mi sem mutatja jobban, mint a böngészők folyamatos előrelépése e téren. Az "egy oldal-egy ablak" felfogás óta rengeteget fejlődtek a browserek, ma már van ablakok közötti fülmozgatás, és a folyamatosan nyitva tartott oldalakat le is szúrhatjuk a legtöbb böngészőben.

A legfontosabb újítást ebben a körben a Firefox 4 mutatta be, a magyarra "lapok csoportosításaként" fordított funkció révén, ami egyfajta feladatkezelőként fogható fel, ha a böngészőre mint a web operációs rendszerére  tekintünk. Az ötletes megoldás még tavaly nyáron mutatkozott be egy Tab Candy nevű kiegészítőben, azóta hibamentesítették és teljesen beleépítették a Firefoxba.

A csoportosítás szinte triviális megoldás a rengeteg nyitva lévő fülre: képezzünk különböző csoportokat, a böngésző pedig ezekből egyszerre csak egyet fog mutatni. A többi fül is nyitva marad (és fogyasztja a rendszer erőforrásait), a füllista azonban tiszta marad. A lapok természetesen egyéni preferencia szerint csoportosíthatóak, így oszthatjuk például személyes és munkával kapcsolatos csoportokra a böngészést, de külön csoportot kaphat például minden munkaprojekt is. A csoportosítás nagyon jól működik ha csak egy ablakot tartunk nyitva, problémásabb azonban, ha több Firefox van egyszerre megnyitva - például mert több monitoron dolgozunk. Ilyen esetben a csoportosítás kifejezetten frusztráló tud lenni, ugyanis csoportokat nem húzhatunk ablakok között, ahhoz a lapokat egyenként kell átrángatni.

A négy másik böngésző nagyjából ugyanazt hozza feladatkezelés területén, attól eltekintve, hogy az Opera és a Chrome nyújt lapleszúrást, a Safari azonban nem, az Internet Explorer 9 pedig egész másképp (lásd lentebb). Minden böngészőben átrendezhetjük a lapokat ablakon belül és kívül is, amennyiben pedig egy lapot az asztal üres részére dobunk, új böngészőablakba kerül. A Chrome  extra pontot kap a valódi feladatkezelő integrálásáért, amelyben megtekinthetjük, hogy melyik lap mennyi memóriát és processzorteljesítményt fogyaszt, így ha hirtelen belassul a gépünk, rögtön láthatjuk, hogy melyik lap tehet róla.

Az Internet Explorer 9-et azonban nemhiába készíti ugyanaz a cég mint a Windowst, a böngésző jobban integrálódik az operációs rendszerbe mint versenytársai. A legjobb példa erre a leszúrható lapoké: a látogatott oldal faviconját a tálcára húzva alkalmazást készíthetünk az oldalból, sőt, ha az oldal támogatja, akkor jobb klikkre felugró egyéni menüt is kapunk hozzá - ezt érdemes kipróbálni a Facebook és a Twitter esetében. Az Internet Explorer viszi a prímet a fülek "letépésénél" is, a tesztelt böngészők egyikénél sem annyira szép, gyors és egyértelmű a megoldás, mint a redmondiak termékénél.

A grafikus megjelenítő

Hosszas hányattatás után megérkezett a valódi gyorsított grafika a netre. Hogy ezért fejleszti-e az Intel és az AMD gőzerővel az integrált grafikus megoldásait, vagy épp ellenkezőleg, az egyre jobb GPU-k kellettek a szebb internet beindulásához, kérdéses. Azt azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy vége annak az időszaknak, amikor a játékra vagy komoly munkára már gyenge számítógépünket még évekig használhatjuk böngészésre: már a netbookoknál nyilvánvalóvá vált, hogy a jó minőségű videólejátszására a kis gépek alkalmatlanok, a GPU-s gyorsítást igénylő lapok elterjedésével azonban az alacsony teljesítményű gépek a HD filmek mellett egyre több tartalomból szorulnak ki.

A helyzet visszásságát jól illusztrálja, hogy a tesztünk során az NVIDIA Ion 2 és Intel Atom alapú kis Shuttle XS35GT nettop kenterbe verte az integrált grafikus maggal felszerelt ThinkPadet a szerkesztőségben, utóbbiakon pedig sok GPU-gyorsított tartalom egyszerűen el sem indult. Egyelőre persze a legtöbb ilyen oldal csupán tesztre szolgál, a közeljövőben viszont kell számítani a grafikusan gyorsított weboldalak és webalkalmazások elterjedésére. A mai böngészőgeneráció tagjai közül ilyen gyorsítást kínál az Internet Explorer, a Firefox, az Opera és némi állítgatás után a Chrome is, a Safari azonban egyelőre nem.

EA Spore karakter-megjelenítő, böngészőben, 3D-ben

A hardveres grafikai gyorsítás legfontosabb standardjává valószínűleg a HTML5, CSS és a WebGL együtt válik majd, ez utóbbi az OpenGL ES webes adaptációja. Windows platformon egyelőre fontosabb a Direct2D, amely például a lapok renderelését is képes gyorsítani, egyelőre azonban csak Internet Explorer és Firefox alatt,  és csak Windows Vista vagy Windows 7 esetében. Amúgy a Direct2D fejlett élsimítása az oka annak is, hogy e két böngésző kicsit másképp jeleníti meg a betűket mint a többi.

A futtatókörnyezet

A grafikus web berobbanásáig a teljesítmény legfontosabb mutatója a JavaScript kódok futtatásának sebessége, ebben hagyományosan a WebKit-alapú böngészők jeleskedtek, a Firefox fokozatosan lemaradt, az Opera hullámzó teljesítményt nyújtott - az Internet Explorerről pedig nem illett beszélni. A legújabb generáció megérkezésével azonban az eddigi erősorrend felborult: SunSpider benchmarkban például a Firefox 4 és az Internet Explorer 9 veri a Chrome 10-et és a Safari 5, míg az Opera 11.10 veri az egész mezőnyt.

Az eredmény különösen annak fényében örvendetes, hogy korábban óriási sebességkülönbség volt a böngészők között, a jelentősen optimalizált JavaScript-motorok miatt azonban már egyik szoftver sem érződik lassúnak. Ugyan a szintetikus tesztek mutatnak némi különbséget, az örvendetes végeredmény az, hogy a felhasználói élményt már nem csorbítja a JavaScript-futtatás lassúsága.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A teljesítmény mellett persze fontos a kompatibilitás és a standardok ismerete is. Ebben a tekintetben a 2011-es csapat megint csak nagyon jól áll. Ugyan az Acid 3 teszt egyes részei már egyértelműen túlhaladottá váltak, így például a webes fontok tekintetében a de facto standard a WOFF lett a teszt által használt SVG helyett, ettől függetlenül  a Safari 5 és a Chrome 10 egyaránt  100 százalékosan teljesített.

Az egyértelmű fekete bárány eddig az Internet Explorer volt, a böngésző korábbi verziói nem támogatták megfelelően a webes szabványokat, így azok elterjedése is csigalassúságú volt. A 9-es verzió szakít ezzel a "hagyománnyal" és komolyan támogatja a már bevettnek számító standardokat. Redmond nem vette át a zászlóvivő szerepét a webes szabványok területén, az Internet Explorer támogatja a legkevesebb HTML5-ös szabványt, de így is óriási az előrelépés. Mi több, a fejlesztők ígérete szerint minden olyat támogatni fognak, amelyeket az iparág lezárt - a még változó szabványok implementálására azonban nem akarnak energiát pazarolni.

Biztonság

A biztonság területén a böngészők nagyot nem léptek előre - a generációváltás nem hozott áttörően új biztonsági megoldásokat. A fejlesztőcégek tovább finomítják a már meglévő technológiákat, például a sandboxing-ot, azaz a webes alkalmazások elszigetelését, hogy azok ne tudjanak hozzáférni a rendszerhez és egymáshoz. Fejlődött viszont a felhasználók magánéletének védelme az Internet Explorer 9-ben és a Firefox 4-ben most bemutatkozó "do not track" funkciókkal. Ugyan a követés elleni védelemre még nincsen kidolgozott iparági standard, a két böngésző által elindított folyamat végére várhatóan kialakul egy átfogó konszenzus a témában.

A Mozilla megoldása...

...és az Internet Exploreré.

A Mozilla megoldása óvatos lépés ebbe az irányba, ha a böngészőben bekapcsoljuk a funkciót, akkor az általunk kiküldött HTML header kap egy "do not track" kiegészítést. A megközelítés hátránya, hogy a kérés betartását teljesen a látogatott oldalra bízza, így az oldal a kérés ellenére is el tud helyezni követősütiket. Az Internet Explorer megoldása sokkal célratörőbb, ha bekapcsoljuk a funkciót, a böngésző aktívan megakadályozza mindenféle követőeszköz telepítését a gépünkre, beleértve a JavaScript-alapú és Flash sütiket, de az egypixeles képeket is és ActiveX-vezérlőket is. A funkció blacklist-whitelist alapon működik, vagyis beengedhetünk és kizárhatunk egyes doméneket és szolgáltatókat. A szűrőlistát a Microsoft folyamatosan frissíti, így a böngésző bevezetése után is aktívan tudja követni az alattomos praktikákat.

Konklúzió

Böngészőt választani ízlés kérdése - sosem volt ez a kijelentés annyira igaz, mint ma. A böngészőháború leghasznosabb hozadékaként a legjobb funkciókat lemásolták egymástól a készítők, így mára csupán néhány, meglehetősen apró differenciáló tényező maradt. Az innováció természetesen nem áll le, a Mozilla is a Chrome-hoz gyorsítja a kiadási tempót, így várhatóan egész évben komoly tűzijáték lesz a böngészőpiacon.

A fejlesztés hiábavaló lenne, ha a felhasználók nem adoptálnák a böngészők legújabb verzióját. Ez a gond egyedül az automatikusan frissülő Chrome alatt nem áll fenn, de a többi böngészőt sem kell félteni: HWSW olvasói körében már a Firefox 4 a legelterjedtebb Firefox-verzió, az Internet Explorer 9 pedig már szorosan követi a 8-ast, a pár napos böngészők tehát gyorsan gyűjtik a piaci részesedést.

Bár a böngészőverseny még nem a klónok háborúja, az élvezhető internethez már mindegy, hogy melyik modern eszközt választjuk - győztest ezért nem hirdetünk, mindenki döntsön ízlése és speciális igényei szerint.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról