Heteken belül indulhatnak az első magyar LTE-tenderek

Unalomig ismételgetett tény, hogy Európának a szélessávú internetes infrastruktúrát tekintve komoly lemaradásai vannak, illetve lehetnek más piacokhoz, így elsősorban az Egyesült Államokhoz és egyes ázsiai térségekhez képest. Az Európai Unió átfogó cselekvési tervvel próbálja menteni a menthetőt, a Digitális Menetrend program hangzatos célkitűzései mögött ennek részeként bonyolult nemzetközi egyeztetések és jogharmonizációs folyamatok állnak. Ezeket többnyire a nemzeti szakhatóságok és az illetékes minisztériumok koordinálják közösen - a hazai hírközlés-szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára most jött el az igazán látványos érdemi munka: küszöbön a piaci szereplők által régóta várt frekvenciaaukciók, és a frekvenciadíj-rendszer átalakítása.

Egyből jöhet az LTE

"Megpróbálunk gyorsan reagálni a piaci folyamatokra a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal karöltve" - kezdte a beszélgetést Mátrai Gábor, az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese, amikor arra kértük, mondjon részleteket az illetékes miniszter által március elején először említett E-GSM tenderről. "Szeretnénk ebben élenjárókká válni, a frekvenciák értékesítéshez azonban elengedhetetlen a GSM-irányelv implementációja - amellyel késésben kerültünk több országhoz képest. Mindezt úgy szükséges végrehajtani, hogy az LTE technológia felhasználását is lehetővé tegyük a 900 és 1800 MHz-es sávokban" - tette hozzá Mátrai.

Amint azt korábban többször is megírtuk, az új GSM-irányelv azt a célt próbálja elérni, hogy az európai nemzetállamok egységesen lehetővé tegyék a mobilszolgáltatók számára, hogy az eddig kizárólag beszédcélra használható frekvenciasávokon (ezek a tipikusan a 900 és az 1800 MHz-es sávok) 3G-s adatszolgáltatást is nyújthassanak a cégek. Az ezzel kapcsolatos előkészületi munkáknak tavaly májusban le kellett volna zárulniuk, itthon azonban a kormányváltás évében lassabban haladt a folyamat.

Az erre a célra rendelkezésre álló hazai frekvenciakészlet része a jelenleg kihasználatlan, 10 MHz széles E-GSM sáv, melynek értékesítése Fellegi Tamás miniszter márciusi nyilatkozata szerint napokon, heteken belül várható. A kulcskérdés, hogy milyen cégek juthatnak hozzá a frekvenciákhoz, illetve jön-e új szereplő a piacra, vagyis nyílt vagy zárt tendert képzelt el a minisztérium, illetve a hatóság. A szolgáltatók szempontjából az sem mindegy, hogy csak a 3G-s szolgáltatások, vagy az LTE adatszolgáltatás előtt is megnyitják-e a sávot azonnal, a tendert követően. Mátrai szavaiból ez utóbbira lehet következtetni, vagyis a pályáztatást, aukciót követően az arra alkalmas hálózatokon akár az előre prognosztizált 2012-es időpontnál előbb is indulhat LTE-szolgáltatás hazánkban.

Piaci megmérettetés

"A Hatóságnak a megszabott feltételrendszer alapján kell lebonyolítania az értékesítést. Ez történhet pályáztatással, illetve árveréssel. Az még nem dőlt el, hogy melyik megoldás lesz preferált a két lehetőség közül. Mi mindkettőre készülünk, így például tesztelünk már árverési szoftvert is" - említette a hatóság elnökhelyettese. "A negyedik szolgáltató kérdése ezzel együtt nagyon érdekes. Az érdeklődés természetesen elvi szinten megvan - mi fel vagyunk arra készülve, hogy a piacon mérettessék meg az, hogy egy negyedik szereplő be tud-e jönni, és amennyiben az adott feltételek mellett nem tud bejönni, akkor a megmaradt frekvencia adott esetben rendelkezésre állhat a három piaci szereplőnek" - utalt Mátrai a piacbővítés lehetőségeire.

A szakember ezzel együtt felhívta figyelmet, hogy a három magyarországi mobilszolgáltató sincs azonos feltételrendszerek birtokában, hiszen van olyan piaci szereplő, amely egy csomagban több távközlési szolgáltatást is tud nyújtani, kedvezőbb ajánlatokat kínálva új és meglévő ügyfeleinek. Ez a versenyelőny részben kompenzálódhat a vezetékes piacok szabályozásával, mely a hagyományos telefonhálózatok, vagyis a réz érpárnál modernebb hálózatok tulajdonosa számára is kötelezővé teszi azt, hogy megfelelő feltételek mellett átengedje az infrastruktúra egy részét.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Mátrai a HWSW kérdésére elmondta, elképzelhető, hogy egy negyedik mobilszolgáltató ugyanazt a forgatókönyvet követve léphet be a magyar piacra, mint amit 1999-ben a Vodafone követett, vagyis a beruházások befejezéséig nemzeti roamingszerződést köt a meglévő piaci szereplőkkel. "A verseny ösztönzésére más módszerek és lehetőségek is vannak. Ilyen az MVNO, vagyis a virtuális mobilszolgáltató. A különböző modelleket folyamatosan elemezzük, de nagyon fontos, hogy egyrészt a magyar piac kicsi, másrészt ebből kifolyólag a harmadik belépőként érkezett Vodafone ugyan elért egy szép piaci növekedést, de a piacrészét már most is csak nagyon nehezen tudja növelni. A valódi perspektívát a mobilinternet-szolgáltatás gyors ütemű felfutása jelentheti" - mondta el a szakember.

Az NMHH elnökhelyettese kifejtette, a tavaly szintén napirenden lévő 450 MHz-es frekvenciatender kapcsán egyelőre nem született döntés arról, mikor lesz, illetve lesz-e egyáltalán pályáztatás. Mint ismeretes, ez a frekvenciasáv sokáig nem volt nyitva polgári felhasználásra, és a sávfelszabadítás után sem várható, hogy bármilyen távközlési cég a hagyományos értelemben vett internetszolgáltatást nyújtson ebben a közegben. Hiába ugyanis a nagy lefedettség, az adatátviteli kapacitás ebben a tartományban meglehetősen szűkös, így legfeljebb kisebb adatcsomagok - jellemzően például mérőeszközök által továbbított adatok - átvitelére alkalmas a rendszer.

Az új díjrendelet mindenkinek jó

A szakhatóság álláspontja szerint az új frekvenciapályázatok mellett a hazai frekvenciagazdálkodási politika lényeges komponensét jelenti az új frekvenciarendelet is, melyet március elején, a mobilszolgáltatókkal való előzetes egyeztetés után bocsátottak nyilvános konzultációra. "A régi rendszer nem volt beruházást ösztönző a szolgáltatók számára, másrészt a hatóság számára egy idő után ellenőrizhetetlen volt, hogy bizonyos állomások mikor kapcsolódnak be és milyen formában működnek. Most az Európában több országban is honos sávos díj kialakítására törekszünk, de azt tudni kell, hogy a két rendszer együtt fog élni, hiszen a koncessziós szerződésekben rögzített díjak a koncessziós szerződések lejártáig élnek, az új sávdíj az újonnan értékesített, illetve nem koncesszióban megszerzett sávokra vonatkozik majd" - vetítette elő Mátrai.

Az új frekvenciarendelet-tervezet létrejöttét a múlt héten mindhárom mobilszolgáltató üdvözölte, a HWSW körkérdésére a Vodafone külön megjegyezte, hogy ahhoz, hogy a jelenleg használt összes sáv vonatkozásában bevezetésre kerüljön a sávdíjas rendszer, szükséges a koncessziós szerződések módosítása is. Abban mindhárom szolgáltató egyetértett, hogy az új díjrendelet bevezetése beruházásösztönző lehet, és az új frekvenciák értékesítésével együtt hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország gyakorlatilag teljes lakossága számára mobil szélessávú internetszolgáltatást biztosítsanak az operátorok.