Két éven belül teljes 3G-s lefedettség lehetne itthon
Egy 2009-ben született EU-s direktíva értelmében a tagállamokban működő mobilszolgáltatók előtt nyitva áll az út, hogy a korábban csak hangátvitelre használt frekvenciasávokban mobil szélessávú szolgáltatást nyújtsanak. Itthon egyelőre nem alkalmazzák az irányelvet, pedig a GSM-sávok újrafelosztásával mindenki jól járna.
A tavalyelőtt módosított, úgynevezett GSM-irányelv az eredeti, 1987-ben született első keretirányelv korszerűsítéseként jött létre. Akkoriban a hangátvitel mellett más célokra nem használták a GSM-sávokat, így a mobilkommunikációs iparág változásával, elsősorban a mobil szélessávú szolgáltatások erősödésével aktuálissá vált a keretszabályozás reformja. Az új keretirányelv legfontosabb hozadéka, hogy immár lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot mobil internetszolgáltatás nyújtásához is igénybe vegyék az operátorok, ugyanakkor biztosítja a GSM-szolgáltatások folyamatosságát is.
Nyolc hónap késésben
A 2009. szeptember 16-án kihirdetett, kötelezően alkalmazandó irányelv tagállami implementálására 2010. május 19-ig szabott határidőt az Európai Unió, a jogszabályok módosítása és az új frekvenciatenderek, aukciók lebonyolítása azonban több tagállamban, köztük Magyarországon sem történt meg. A keretirányelv bevezetése és a tenderek lebonyolítása révén a 900 MHz-en üzemelő 3G-s adókkal a szolgáltatók ténylegesen országossá bővíthetnék 3G-s hálózatukat, részükről érthető tehát, hogy a megreformált irányelv mielőbbi elfogadása mellett kardoskodnak.
A kormányzatnak lehetősége van arra is, hogy a frekvenciatendereket úgy írja ki, hogy lehetőséget hagyjon legalább egy új piaci szereplő belépésére, jóllehet a rendelkezésre álló frekvenciasáv (az E-GSM sávval kiegészítve összesen kétszer 35 MHz) még a piacon régóta jelenlévő három szolgáltató számára is szűkösnek bizonyulhat ahhoz, hogy a hangszolgáltatás mellett adatszolgáltatást is nyújtson 900 MHz-en. A szolgáltatók tehát alapvetően ellenérdekeltek a piac megnyitásával kapcsolatban, érdekeltek azonban abban, hogy a tendereket mielőbb kiírja a kormányzat - ez azonban az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg tavaly.
A GSM-keretirányelv implementálásának kidolgozását, illetve a frekvenciatenderek kiírását két tavaly létrejött kormányzati szerv, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) koordinálja. Utóbbi tavaly augusztus 24-én az összes érintett fél részvételével nyilvános meghallgatást tartott a "spektrumgazdálkodás aktuális kérdései" címmel, melyen többek közt elhangzott, hogy a 900 MHz-es GSM sáv újrafelosztása, vagy szakszóval a GSM re-farming még 2010-ben megvalósulhat. A kormányzat a tavalyi év költségvetésének összeállításakor számolt is a pályázatokból befolyó több milliárdos bevétellel, a szolgáltatók pedig igyekeztek annak érdekében lobbizni, hogy a jelenlegi erőviszonyokat ne borítsa fel egy esetleges új piaci szereplő belépése.
A tavalyi nyilvános egyeztetés óta alig történt azonban előrelépés. A kormányzat a távközlési cégekre év végén kivetett válságadóból a frekvenciatendertől remélt bevétel többszörösét szedte be a szolgáltatóktól már tavaly, költségvetési oldalon tehát megszűnt az a kényszer, mely az aukciók 2010-es kiírásához vezetett volna - tudtuk meg a kormányzathoz közel álló forrásból. Az NMHH a különböző hatástanulmányok kidolgozásán túl mindaddig tehetetlen, amíg a tendereket nem írják ki a minisztériumban, tette hozzá a hatósági forrás.
Kiút a 900 MHz
A mobilszolgáltatók számára közben egyre sürgetőbbé válik a GSM re-farming. A mobil szélessávú hálózat bővítése ugyanis már tavaly elakadt, a jelenleg rendelkezésre álló UMTS-frekvenciák a sűrűn telepített adóhálózat miatt nem teszik kifizetődővé a vidéki kistérségek, távoli falvak lefedését, vagyis a hálózat és az ügyfélkör bővítését. Emellett nem túl jó hír az operátorok számára, hogy a 2007-ben egyébként teljes parlamenti konszenzussal létrehozott digitális átállásról szóló törvény napokban életbe lépett módosításával bizonytalanná vált a digitális hozadékfrekvenciákhoz való hozzáférés, vagyis a cégek alighanem csak később kezdhetik "belakni" a 800 MHz-es frekvenciasáv szabad blokkjait - igaz, itt már hatékonyabb spektrumfelhasználást biztosító LTE-technológiát ígérnek.
A módosított GSM-irányelv egyébként lehetővé teszi azt is, hogy az operátorok LTE-technológiával biztosítsák a mobil szélessávú szolgáltatást a 900 MHz-es sávban. Ha a kormányzat sokáig késlekedik a tender kiírásával, alighanem ezt az utat választják majd a távközlési cégek: "A GSM sávok UMTS célú átrendezésének az elhúzódása kétségtelenül lassíthatja a vidéki területek költséghatékony mobil szélessávú szolgáltatással való ellátását, ugyanakkor növeli annak az esélyét, hogy a 900 MHz-es sávokban LTE technológia kerüljön bevezetésre, ami egy spektrálisan hatékonyabb technológia, mint az UMTS, tehát jobban hasznosítaná a korlátozott terjedelmű 900 MHz-es sávokat. Az egyetlen aggályt az jelentheti, hogy a korszerűbb LTE900 technológia feltételezhetően drágább lesz, mint az UMTS900 technológia" - nyilatkozták lapunknak a Magyar Telekom PR igazgatóságán.
A Telenor Magyarország számára a tender késői kiírása egyértelmű csalódásnak tűnik: "A Telenor sajnálatosnak tartja, hogy nem történt meg a direktíva hazai alkalmazása, amely hatékonyan biztosítaná a gyéren lakott települések szélessávú internettel való ellátását, ami mind a vidéki lakosság életminőségének, mind a vállalkozások versenyképességének javítása szempontjából kiemelkedő fontosságú és jelentős pozitív gazdasági és társadalmi hatású. A 900 MHz-es spektrum felhasználása minden fél számára előnyös lenne, ezért a Telenor bízik abban, hogy az irányelv implementálása és alkalmazása minél előbb megtörténik" - mondta el a HWSW megkeresésére Drozdy Győző, a cég vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A norvég tulajdonú operátor ráadásul speciális helyzetben van, hiszen az 1800 MHz-es frekvenciasávban (erre elméletileg szintén kiterjed a re-farming) kétszer annyi frekvenciát vásárolt, mint vetélytársai. A cégnél megkeresésünkre elmondták, a nemzetközi trendeket figyelembe véve ebben a frekvenciasávban a legtöbb szolgáltató az LTE technológiát fogja bevezetni, a rendelkezésre álló frekvenciatöbblet felhasználását illetően ugyanakkor egyelőre nem született döntés a Telenornál. Fontos szempont emellett, hogy a cég tavaly kezdte meg hálózatának modernizálását, így az új infrastruktúra kiépítésének irányát és ütemezését a kormányzati döntésektől is függővé teheti a vállalat.
Két éven belül szélessáv-kánaán
A re-farmingtól a Vodafone is a vidéki szélessávú lefedettség növelését várja elsősorban. Marchhart Pál, a vállalat nagykereskedelmi, szabályozási, jogi és üzemviteli vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, a szolgáltatók a GSM sáv újrafelosztása révén másfél-két éven belül száz százalékos országos 3G-s lefedettséget tudnának nyújtani, mindezt ennyire rövid idő alatt semmilyen más technológiával nem lehetne megvalósítani.
"Ha sokat csúszik a folyamat, akkor akár az is előfordulhat, hogy a 900MHz-es sávban nem lesz érdemes UMTS hálózatot építeni, mert időközben megnyílhat az elsősorban az LTE technológia alapsávjának tekintett 800MHz-es, "digitális hozadék" néven is emlegetett sáv. Utóbbi persze a digitális átállás hazai ütemezésétől is függ, ami a médiatörvény tavaly év végi elfogadása óta szintén bizonytalanabbá vált. Folytatódhat a vidék infrastrukturális lemaradása, hiszen jelentősen késhet a teljes szélessávú ellátás elérése, amely egyébként a nemrég nyilvánosságra hozott 'Digitális Megújulás Cselekvési Terv' egyik fő célkitűzése" - vetítette elő Marchhart, hozzátéve, hogy a Vodafone-nál arra számítanak, hogy az idei első félévben megvalósul Magyarországon a re-farming.
A késés pontos okával látszólag senki nincs tisztában a szolgáltatóknál, az egyik operátortól származó, névtelen belső információ szerint azonban a tenderek kiírását a háttérben zajló egyeztetések késleltetik. Lapunk úgy tudja, hogy a szolgáltatók a válságadó bevállalásáért cserébe próbálnak kedvezőbb feltételeket kilobbizni a kormányzatból, elsősorban azt igyekeznek elérni, hogy a pályázatok kizárják, vagy gyakorlati síkon lehetetlenné tegyék egy negyedik szolgáltató piacra lépését. A hosszútávú tervezhetőséghez szükségessé válhat a mobilszolgáltatók által sokat szidott frekvenciarendelet átalakítása is - ez a folyamat is késleltetheti az aukciók kiírását.
"Nem alkalmas az időpont"
Lapunk megkereste a témában a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium sajtóosztályát is, ahol e-mailben arról tájékoztattak minket, hogy a minisztérium kompromisszumot próbál keresni a piaci igények és a kormányzati érdekek között, éppen ezért a legfontosabb ebben a kérdéskörben a megfelelő időzítés. "A pénzügyi-gazdasági válság időszaka viszont nem alkalmas időpont arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a frekvenciapályázatot kiírja. (...) Remélhetőleg a frekvenciapályázat kiírása 2011-ben megtörténhet, ha a magyarországi piac mozgása lehetővé teszi" - áll az NFM válaszában.