Microsoft: nem akarjuk a fejlesztőket aknára küldeni

John Hrvatin 2004-ben végzős informatikusként került a Microsofthoz és az Internet Exporer 7  üzemeltetők számára fontos részein kezdett dolgozni, mint amilyen a telepítés és a csoportházirendből való felügyelet. Az Internet Explorer 8-nál már a beépített fejlesztői eszközökért felelt, az Internet Explorer 9 csapatában pedg a web programming team vezetése a feladata. Ez a csapat felel a webes szabványok implementálásáért és a HTML megjelenítésért is.

HWSW: Mi az a három szó, ami eszedbe jut az Internet Explorer 9-ről?

John Hrvatin: Lássuk csak... (gondolkodik) Letisztult, gyors, site-központú. Ebben van egy kötőjel, de azért egy szónak számít, nem?

HWSW: Elfogadom a választ. És a konkurens böngészőket le tudnád írni három szóval? A Firefoxot, a Chrome-ot, az Operát, a Safarit?

John Hrvatin: Ezt inkább tőlük kéne megkérdezni, nem? De erős versenytársak az biztos. (hosszan gondolkodik) Erősek, fókuszáltak, és ... (gondolkodik) azt hiszem megint azt mondanám hogy letisztultak. Hozzánk hasonló elgondolásaik vannak arról, hogy a weboldal legyen a böngésző leginkább előtérben levő része.

HWSW: Miért kell a Microsoftnak saját böngésző? Rengeteg alternatíva van a piacon, a Microsoft mégis évek óta kitart az Internet Explorer mellett.

John Hrvatin: Több mint egymilliárd Windows-felhasználó van világszerte, és a statisztikáink szerint a gépnél töltött idejük 59 százalékát böngészéssel töltik. Szeretnénk biztosítani számukra, hogy a böngészési élményük a lehető legjobb legyen, ehhez pedig kell egy böngésző ami a Windows alapjaira épít.

HWSW: Hogy épül fel az Internet Explorer fejlesztői gárdája?

John Hrvatin: Az Internet Exploreren dolgozó csapat a Microsoft Windows szervezet része. Több kisebb teamből áll össze a fejlesztőgárda, fejlesztők, tesztelők és programmenedzserek alkotnak egy-egy csapatot, amik a böngésző különféle részein dolgoznak. Ezek közül az egyik a felhasználói élményért felel, aztán van egy amely az alapokért mint a biztonság, megbízhatóság, egy harmadik a grafikus megjelenítésért, hardveres gyorsításért és van az én csapatom.

HWSW: Összesen hányan dolgoznak az Internet Exploreren?

John Hrvatin: Ezt az információt nem szoktuk nyilvánosságra hozni.

HWSW: Legalább a nagyságrendet áruld el! Néhány tucat, néhány száz vagy több ezer ember?

John Hrvatin: Azt mondanám, a középső tipped jár a legközelebb.

HWSW: Hogyan fejlődik az Internet Explorer? Honnan jönnek az új ötletek?

John Hrvatin: Sokféleképp jönnek az ötletek. Az egyik legfontosabb ötletforrásnak a felhasználói visszajelzések számítanak, ezek több úton jutnak el hozzánk, például a blogunkban kommentelnek a felhasználók, mi is olvasunk blogokat, de a Microsoft partnerei is prezentálják az elképzeléseiket és közvetlenül elmondják nekünk, mire lenne szükségük. Aztán nagyon sok adatot is gyűjtünk arról, hogy az emberek hogy használják a böngészőt. Így születtek meg például az Internet Explorer 8-ban az acceleratorok, a használati statisztikákból az látszott, hogy az egyik leggyakoribb tevékenység egy szöveg kimásolása, új fül megnyitása, ott egy webcím beírása, majd a szöveg bemásolása. Úgy gondoltuk, ezt a folyamatot egyszerűbbé kell tennünk.

Sokszor az újdonságok magukat adják, ha figyeljük, mi történik az iparban, mint például a hardveres gyorsítás esetében. A HTML5 egyértelműen a grafikáról és a rich mediáról szól, a grafikus chipek teljesítménye az elmúlt években egy nagyságrendet javult, a Windows 7 is hatalmas fejlődést hozott a grafikus API-k terén, szóval elég egyértelmű volt hogy nekünk is erre kell mozdulunk. Vagy itt van az Application Reputation, ami egy adathalászati szűrőnek indult, beépítettük ezt a mechanizmust az Internet Explorerbe, de világossá vált, hogy nem csak az adathalászat fenyegeti a felhasználókat, úgyhogy elgondolkodtunk azon, hogy tehetnénk ezt még jobbá. Az emberek sokszor általuk megbízhatónak tartott oldalakról is letöltenek veszélyes programokat, azt hiszik hogy a Flasht vagy a Silverlightot töltik le, közben a fájlban kártevő van. Erre szerettünk volna egy valós időben működő választ találni.

HWSW: Néhány éve az IE volt a piacvezető böngésző, miért esett vissza a részesedése? Mi volt a baj az IE-vel és mit tanult ebből a Microsoft?

John Hrvatin: Hat éve dolgozom az Internet Exploreren és egyre érdekesebb ez a munka, ami nagyrészt az erőteljes piaci versenynek köszönhető. Sok évvel ezelőtt kevesebb választási lehetőség volt a böngészők terén, most több van ami nagyon érdekessé teszi ezt a munkát. A felhasználók több böngészőt is kipróbálnak, sokan több böngészőt is használnak.

Amikor elkezdtük a munkát az Internet Explorer 9-en, megnéztük a visszajelzéseket és ezek alapján döntöttünk úgy, hogy az egyik fókusz a sebesség lesz. De nem csak a webes benchmarkokra akartuk optimalizálni a böngészőt vagy gyors API-kat akartunk hanem azt, hogy az egész böngésző és a benne futó webalkalmazások gyorsak legyenek. Aztán itt van a teljes kontroll az add-onok felett. Néha az add-onok lassítják a böngészést és sokszor a felhasználók nem is voltak tisztában azzal, milyen add-onok voltak telepítve. Az Internet Explorer 9 teljes hatalmat ad a felhasználó kezébe ezen a téren.

Emellett fontos volt, hogy a böngésző egyszerű, áttekinthető, könnyen használható legyen, amikor a felhasználók elindítják, azok az eszközök legyenek a szemük előtt amire szükségük van. Sok visszajelzésünk és adatunk van arról, hogy használják az emberek a böngészőt, hova kattintanak, milyen gombokat nyomnak meg.

HWSW: Ez azt jelenti hogy az IE8 a visszajelzések szerint lassú és kusza volt?

John Hrvatin: Nos, a visszajelzések egyértelműen azt mutatták hogy nem volt olyan gyors mint amilyennek a felhasználók látni szerették volna és főleg nem volt olyan gyors mint amilyen lehetett volna. Itt jön a képbe a hardveres gyorsítás, amivel ki tudjuk használni a gépben rejlő lehetőségeket.

HWSW: A hardveres gyorsításon kívül mik a fő újdonságok az IE9-ben?

John Hrvatin: A fejlesztések két vonalon történnek.Az egyik kategória azokról az újdonságokról szól, amelyek célja hogy kihasználjuk a PC-ben rejlő lehetőségeket, ilyen például a hardveres gyorsítás vagy az új JavaScript-motor, amely több processzormagot is támogat és ezáltal gyorsabb. Aztán ott van a felhasználói élmény, a Windows 7-ből ismerős dolgokat átvittük a böngészőbe hogy a webalkalmazások közeledjenek a Windows alkalmazásokhoz. A második fejlesztési terület a site-központú megközelítés volt, az új Internet Explorerben a hangsúly nem a böngészőn hanem a benne megjelenő weboldalon van.

HWSW: Az IE9 melyik képességét mutatnád meg egy olyan internetezőnek, akit rá szeretnél venni a használatára? Például az anyukádnak?

John Hrvatin: Azt, hogy a weboldalakat a taskbarra lehet rögzíteni és ezáltal olyanná válnak mint egy Windows-alkalmazás. Anyukám három weboldalt látogat rendszeresen, a Facebookot, az MSNBC-t, a harmadik pedig... nem jut eszembe. A lényeg hogy ezeket nagyon egyszerűen a taskbarra lehet tenni és a fejlesztők már elkezdik kihasználni ennek a lehetőségeit és a Facebook például már értesítéseket is meg tud jeleníteni. Ez teljesen megváltoztatja azt, ahogy az emberek a webet használják. Anyukám lelkes IE9 béta felhasználó. (nevet)

HWSW: Biztos nagyon büszke rád.

John Hrvatin: Remélem hogy tényleg az. (nevet)

HWSW: Nagyon gyorsan fejlődik a web, az új IE-verziók viszont csak két-három évente jönnek. Lépést tudtok így tartani a fejlődéssel?

John Hrvatin: Érdemes különválasztani azt, hogy mi változik a weben és ebből a felhasználók hogy profitálnak. A web jelenleg a platform szintjén fejlődik, itt változnak a leggyorsabban a dolgok, de szerintem ezzel lépést tudunk tartani, ott vagyunk a W3C-ben is, az Internet Explorer 9 platformelőzetesek lényege is az volt, hogy megmutassuk a fejlesztőknek, hallgatunk a visszajelzéseikre. Az IE9 platformelőzetes lényegében egyfajta visszajelzés a visszajelzésekre.

A platform szintjén tehát nagy előrelépések vannak, de érdemes megnézni azt is, hogy ezek az újdonságok mikor készülnek el és lesznek elérhetők a webfejlesztők számára, vagyis a platformszintű fejlesztések mikor realizálódnak. Vannak olyan technológiák, amelyek korán, még a szabványosítási folyamat alatt bekerülnek egyes böngészőkbe, de ez legfeljebb a szabványok íróinak hasznos, a fejlesztőknek nem feltétlen. A fejlődés igazi mércéje az, hogy ezek az újdonságokat mikor tudják bizalommal kihasználni a webfejlesztők, mikortól építhetnek rájuk. Ha félkész, korai, bugos implementációkkal kell küzdeniük, az oldalak nem működnek jól és a web nem fejlődik. A lényeg az, hogy az újdonságok mikor érnek el a végfelhasználók szintjére, ezt pedig szabványosítással lehet elérni.

Erre jó példa a lokális adatbázis a webalkalmazás adatainak tárolására. Az Apple bevezette a Safariban a WebSQL-t, amelyet aztán a többi WebKit-alapú böngésző, például a Chrome is átvett, de úgy implementálták, hogy a webfejlesztőknek más és más szintaxist kellett használni attól függően, milyen SQL-verzió a lokális adatbázis. Aztán nagyjából egy éve a Mozilla egy teljesen más megoldással állt elő, ami mögé odaálltunk mi is meg az Oracle is, és a szabványosításért felelős testület is egyetértett azzal, hogy a szintaxis ne függjön az adatbázistól, ebből lett az Indexed DB. Ezzel a régi javaslat elavulttá vált, polcra került, a szabványosítási munkacsoport már az Indexed DB-re koncentrál és ez lesz a szabvány. Akkor tudunk elégedetten hátradőlni és azt mondani hogy továbbfejlesztettük a webet, ha ez minden böngészőben egyformán működik.

HWSW: A HTML5 szabvány még évekre van a véglegesítéstől de mégis vannak böngészők amik implementálnak részeket. Mennyire van kész a HTML5?

John Hrvatin: Ez egy nagyon nehéz téma mert a HTML5 hatalmas, nem csak maga a specifikáció hanem sok új technológia is van benne. Hogy mit lehet ezek közül használni az azon múlik hogy az adott technológia milyen készültségi állapotban van, a CSS3 például már egészen jól áll, ugyanakkor ott vannak a grádiensek, a WebKit és a Firefox egészen más szintaxist használ, s W3C még nem döntött a kérdésben, nem tudni mi lesz a vége, szóval ez egy félkész dolog. Pont ma ér véget Lyonban a W3C technikai szimpóziuma, ahol az IE9 fejlesztőcsapatból 6-7 srác is ott van és azon dolgozik hogy ezt tető alá hozzák.

A HTML5 mint specifikáció valószínűleg még nagyon sokára lesz kész de vannak olyan részei amik stabilabbak a többinél, ilyen például az SVG vagy a canvas tag, ezek egész jól használhatók már most is. Az Internet Explorerbe olyan újdonságokat szeretnénk beépíteni, amikről azt gondoljuk, a fejlesztők bízvást számíthatnak rájuk mert már nem fognak megváltozni. Nem akarunk kiszúrni a webfejlesztőkkel és egy aknamezőre küldeni őket, nem akarjuk hogy olyan új technológiákat kezdjenek használni a weboldalaikban amik hétről hétre változnak és folyamatosan a szabványosításon dolgozó munkacsoport levelezőlistáját kelljen követniük ahhoz, hogy képbe tudjanak kerülni az újdonságokkal kapcsolatban.

HWSW: A HTML5 kapcsán az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy ez lesz-e a webes multimédia jövője vagy megmarad a Flash és a Silverlight. Mi erről a Microsoft álláspontja?

John Hrvatin: A Flash és a Silverlight egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a felhasználók grafikus, médiatartalmakban gazdag weboldalakat akarnak és a HTML fejlődése szempontjából is iránymutatók.

A Silverlight és a Flash pluginek, a HTML5 pedig a szabványos platform, ezek kiegészítik egymást. A fejlesztőknek két fontos dolgot kell mérlegelniük amikor választanak közülük. Egyrészt hogy milyen háttérrel, tapasztalatokkal és szakértelemmel rendelkeznek és mit preferálnak. Ha te C#-fejlesztő vagy egy nagyvállalatnál ahol megvannak a szükséges szoftverlicencek és értékeled azt a mélyen integrált fejlesztői eszközkészletet amit a Microsoft vagy az Adobe biztosít, akkor imádni fogod a Silverlightban vagy a Flashben levő újdonságokat.  De egész más a helyzet ha webfejlesztő vagy. A csapatomban van egy 25 éves srác, aki szó szerint élete felét webfejlesztéssel töltötte, ismeri a HTML-t, a CSS-t és a JavaScriptet, ezekkel kel és fekszik, rengeteg ingyenes eszközt használ a fejlesztéshez, a HTML5 pont neki való.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A HTML fejlődik de a Flash vagy a Silverlight is. Biztos lehetsz benne, hogy minden új eszköz, amiben van böngésző, támogatja a szabványos webes platformot. Ha arra van szükség, hogy az alkalmazás minden készüléken menjen, akkor a HTML a jó választás, a gond ezzel az, hogy az új technológiák később kerülnek be a szabványos platformba mint a gyártói pluginekbe. Ha ki szeretnéd ezeket használni, mint például a Silverlightban a Smooth Streaminget, akkor a pluginekre kell támaszkodnod, de ez csak azokon a készülékeken működik amelyek futtatják a plugint. A fejlesztőknek kell döntenie, mi számukra a fontos.

HWSW: A webböngészőknél egyre fontosabb kérdés a biztonság. Elegendő havonta egyszer frissíteni az Internet Explorert?

John Hrvatin: A Microsoftnál nagyon sok időt és erőforrást fektettünk abba, hogy a fenyegetésekre jól tudjunk reagáni. A patch kedd kiszámíthatóvá teszi a javítások érkezését ami fontos a nagyvállalati felhasználók számára, fel tudnak rájuk készülni. De a helyzet az, hogy minden sérülékenység foltozásakor eldöntjük házon belül, várhat-e a kiadás a következő patch keddig. Ha kritikus sebezhetőségről van szó, amit aktívan ki is használnak a neten, akkor soron kívül kiadjuk a frissítést, erre is számos példa volt már korábban.

Folyamatosan meg kell találni a egyensúlyt, jönnie kell a javításnak amilyen hamar lehet de jó minőségűnek kell lennie, semmi értelme egy olyan patchnek, amit telepítés után végül el kell távolítani mert valamilyen meglevő alkalmazás működését elrontja. Sokat tanultunk az elmúlt évek alatt a hibajavításokról, mindig szeretnénk egyre jobbak lenni, de a módszerünk szerintem elég jó.

HWSW: Mi lesz a következő nagy durranás a weben? Hogyan fogunk böngészni egy vagy két év múlva?

John Hrvatin: A webalkalmazások meg fognak változni és ezzel együtt az emberek elvárásai velük szemben is. Nézd csak meg a www.beautyoftheweb.com oldalt, mik vannak ott, ezeket csupán néhány hét leforgása alatt készítették az általunk megkeresett ügynökségek. Ha a fejlesztőknek hosszabb ideje lesz arra hogy megtanulják az új technológiákat és kísérletezzenek velük, egészen új élményeket hozhatnak a webre. A webes alkalmazások egyre inkább meg fogják közelíteni a Windowsra telepített alkalmazásokat. Ugyanakkor a webalkalmazásokra egyre kevésbé néznek úgy az emberek mint webes alkalmazásokra. Ők nem az Internet Explorert akarják használni és abban megnyitni a Facebookot például, hanem egyszerűen csak a Facebookot szeretnék elérni. Ez nagyon meg fogja változtatni az emberek hozzáállását a webhez.