Elemmé változtatja a papírt a nanotinta

A Stanford Egyetemen olyan tintát fejlesztettek ki, amellyel egy közönséges papírlapot megfestve az képessé válik energia tárolására.

A kaliforniai Stanford Egyetemen olyan speciális tintát fejlesztettek ki, amellyel egy szokványos papírt befestve az elemmé változik. A karbon nanocsöveket és ezüst nanoszálakat tartalmazó tintával átitatott papír továbbra is megtartja eredeti tulajdonságait, azaz téphető, vágható, hajtogatható marad, írni azonban nemigen lehet rá, mivel teljesen elfeketedik.

A papír a kutatók szerint nagyon jól használható, mivel a rostszerkezete jól meg tudja kötni a tintában található nanorészecskéket. A csapatot vezető Yi Cui anyagtudomány-professzor korábban már kísérletezett műanyag-alapú megoldásokkal, azonban úgy találta, a papír tulajdonságai kedvezőbbek, a tinta és a papír szorosabb kötődése miatt a végeredmény egy tartósabb, ráadásul sokkal olcsóbb elem. A Stanfordon létrehozott eszköz nem csak elemként hanem szuperkondenzátorként is működik, mivel képes az energiáját nagyon gyorsan leadni.

A kutatócsapat szerint a technológia ígéretes, a segítségével szinte bármilyen felület átalakítható elemmé, akár egyszerű festéssel. A Stanfordon emellett kísérleteznek különféle szövetek használatával is, ami a jövőben lehetővé teheti olyan ruhák létrehozását, amelyek beépített elektronikus eszközöket tartalmaznak, amelyeket saját maguk képesek energiával ellátni.

"A technológia nagyon gyorsan piacra vihető" - vélekedett Peidong Yang, a Berkeley Egyetem kémiaprofesszora. "Szerintem a felhasználási területe nem merül ki az energiatároló eszközökben. Megvan benne a lehetőség, hogy egy olcsó, rugalmas elektróda legyen bármilyen elektromos készülékben." Az eljárástól bővebben a Stanford Egyetem weboldalán, illetve a National Academy of Sciences oldalán lehet olvasni.

Két évvel ezelőtt a New York-i Rensselaer Polytechnic Institute kutatói már bemutattak egy nanorészecskékből álló, papírszerűen hajtogatható, vágható, téphető elemet. Az a megoldás teljes egészében karbon nanocsöveken alapuló struktúrára épült, míg a Stanfordon kidolgozott technológia alapja közönséges, olcsó másolópapír, amelyet a nanorészecskéket tartalmazó tinta alakít energiatárolóvá.