Ismét a Nemzetgyűlés elé kerül a francia kalóztörvény

Újrakezdődik a fájlcserélőket és illegális letöltőket komoly büntetéssel fenyegető "Création et Internet" (Alkotás és Internet) nevű törvénytervezet, vagyis a francia kalóztörvény vitája és szavazási procedúrája Franciaországban.

A Szenátus tegnap az alkotmánybíróság aggályait figyelembe véve elfogadta a módosított törvényjavaslatot, mely továbbra is szigorú irányelveket vall, a szankcionálást azonban ezúttal már arra a szervezetre bízza, amely kizárólagosan illetékes: a bíróságra. A nemzetközi szinten is hatalmas visszhangot kapott Création et Internet, a szabad világ továbbra is egyik legszigorúbb, internethasználatot szabályozó rendelete a következő hetekben kerülhet a francia Nemzetgyűlés elé. A törvénytervezetről ezzel harmadik alkalommal szavazhat az alsóház: áprilisban nem szavazták meg a képviselők, majd második nekifutásra, május közepén átment a törvény.

A kalóztörvény végül mégsem léphetett hatályba az eredeti formában, a francia alkotmánybíróság ugyanis június elején az alapvető emberi jogokkal ellentétesnek ítélte a törvény bizonyos passzusait és visszadobta a törvényhozásnak. A testület elsősorban a HADOPI néven létrehozandó állami szervezet szerepét kifogásolta. Ennek a szervnek az eredeti szövegezés szerint joga lett volna arra, hogy a törvénysértő internetezőket gyakorlatilag kitiltsa az internetről -- akár bírói határozat nélkül is.

Az új tervezet legfontosabb változása ezt a döntéshozatali rendszert érinti: a törvény ezúttal kimondja, hogy háromlépcsős figyelmeztetési-büntetési rendszer utolsó fázisában kizárólag a bíróság szabhat ki szankciókat. Így az illegális letöltőt -- vagy azt, akinek az internetelérését illegális letöltésre használja valaki -- először e-mailben, majd ajánlott levélben figyelmeztetik, ezt követően gyorsított bírósági eljárásra kerülhet sor, melynek eredménye akár 300 ezer eurós pénzbüntetés és két év börtön lehet. A törvénytervezet szerint 1500 euróra büntethetők, akik kvázi bűnsegédként hagyják, hogy valaki más az internetelérésükön keresztül illegálisan töltsön le tartalmakat.

A sok vitát kiváltott törvénytervezet születését nem csak belső politikai erők (Sarkozy ellenzéke) és aktivisták nézték rossz szemmel: az Európai Bíróság májusban kifejtett álláspontja szerint az alapvető emberi jogok éppúgy vonatkoznak az online információs és kommunikációs szolgáltatásokat igénybe vevőkre, mint bárki másra. Az új törvény bár megenyhítheti mind a helyi alkotmánybíróságot, mind az európai törvényhozást, a jogi és politikai ellenzők szerint továbbra sem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy a gyanúsítottakat nem ítéli el megalapozatlanul a bíróság.