Sikeres teszt nélkül a katasztrófa utáni helyreállítási terv semmit sem ér

A Symantec felmérése szerint ugyan egyre nő az üzleti kritikus alkalmazások aránya, s a leállások egyre nagyobb kárt okoznak, sok cégnek továbbra sincs katasztrófa utáni helyreállítási terve, vagy ha van, nem győződnek meg arról hogy sikeresen végrehajtható-e.

Az Applied Research West a Symantec megbízásából világszerte több mint 1600 olyan informatikai vezetőt kérdezett meg a katasztrófa utáni helyreállítási tervekről (disaster recovery), akik legalább 5000 főt foglalkoztató vállalatnál dolgoznak. A felmérésben főleg informatikai felsővezetők, adatközpont-vezetők, illetve IT menedzserek vettek részt.

Az eredmények szerint az elmúlt év során szinte minden vállalatnál (93%) szükség volt katasztrófa utáni helyreállításra, legtöbbször hardver- vagy szoftverhiba, természeti csapás, külső biztonsági incidens, felhasználói hiba vagy éppen áramszünet miatt. Magyarországon például a megkérdezett cégek hetven százaléka szembesült már a természeti katasztrófa, tűz- vagy vízkár után szükséges helyreállítás feladatával, sőt, több mint egyharmadának származott kára emberi hibából. A megkérdezett magyar cégek 94 százalékánál okozott rendszerhiba, szoftver- vagy hardverprobléma gondot

Az EMEA régióban működő cégek esetében egy leállás átlagosan 295 ezer dolláros költséget jelentett, de Észak-Amerikában ennél jóval több, mintegy 900 ezer dollár. A leállás költsége a pénzügyi szervezeteknél és az egészségügyben a legmagasabb -- derül ki a felmérésből.

A válaszadók 35 százaléka helyreállítási tervét csak évente vagy annál is ritkábban próbálja ki, ami jelentős javulás 2008-hoz képest.A cégek leginkább azért nem hajtják végre rendszeresen a helyreállítási teszteket, mert időhiányban szenvednek, a folyamat megzavarja az alkalmazottakat vagy az ügyfeleket, illetve mert egyszerűen kiesést okoz a vállalat bevételtermelő képességében. Ugyanakkor a vállalatok saját bevallása szerint a katasztrófa utáni helyreállítás tesztelése négy esetből egyszer sikertelen, vagyis a cégek még ha rendelkeznek is visszaállítási tervvel, nem tudják végrehajtani, vagy csak határidőn túl képesek rá. A felmérésben szereplő magyar vállalatok 42 százalékánál nem sikerült kitűzött határidőre végrehajtani a helyreállítási tervet.

Világszerte hódít a virtualizáció, a cégek egyre több folyamatukat virtualizálják, a felmérés szerint leginkább az adatbázisokat és az alkalmazásszervereket. Riasztó azonban, hogy a virtualizált környezetek csak a cégek alig több mint harmadánál szerepelnek a mentési tervben. A válaszadók szerint virtuális környezetben a létfontosságú adatok és alkalmazások védelmének legfőbb problémáját a tárvezérlő eszközök hiánya jelenti, illetve az erőforráshiány, ezért a költségek csökkentésének érdekében szükséges lenne a nagyobb mértékű automatizálás és a meglevő informatikai beruházások jobb kihasználása.