Szerző: liszigl

2006. november 13. 13:32

Kincs ami nincs: beszámoló a PlayStation 3 japán premierjéről

A piac igényének még a töredékét sem kielégítő mennyiséggel tartották meg a premiert, és valószínűleg több százezren tértek haza csalódottan. A várakozók többsége a remény szinte minden esélye nélkül állt a 10 fokos hidegben, az esőben egész este. Valószínűleg ez okozta a Japánban nem jellemző dühkirohanásokat, és kellemetlen megjegyzéseket is.

[HWSW, Tokió] Nincs olyan, aki ezeket a sorokat olvasva ne tudná, mit takar a Playstation név. Nagy és hosszú várakozás előzte meg ezt a hétvégét, mikor Japánban végre polcra került a Sony legújabb, harmadik generációs játékgépe. Ezt a nagy várakozást nem a Playstation 3 (PS3) szerénynek nem mondható képességei, sokkal inkább az elődeinek öröksége váltja ki. Ahhoz, hogy megértsük, mitől is különösen érdekes ez a hétvége, 2000 márciusára kell visszatekinteni, amikor -- az internetnek hála -- talán először láthattuk ezt a jelenséget.

Az előd

A Playstation 2 (PS2) megjelenésekor (2000. március 4.) megdöbbenten olvashattunk a gép népszerűségéről és a hiány miatt kialakult helyzetről. Az üzletek előtt a japánok több száz fős sorban várakoztak, sokan napokig, csak azért, hogy kezükbe vehessék a Sony legújabb konzolját. Az első hétvégén 900 ezer (igen, kilencszázezer) darab talált gazdára, ezzel megdöntötte a Sega Dreamcast rekordját.

A hiány miatt az útmenti táborozások még hónapokig előfordultak az új szállítmányok megérkezésekor. A sorok mellett táblákkal jelölték, onnan hány órát kell várni, hogy a pulthoz érjünk. Különösen meglepő, hogy ezt vásárlási lázat egyedül az előd hírneve hajtotta, nem előzte meg igazi reklámhadjárat a PS2-t, és még nem volt kapható hozzá nevesebb játék sem a megjelenésekor. A gyártási nehézségek miatt az év végig mindössze pár millió darabot tudott a Sony leszállítani a világ közben minden táján megjelent konzoljára. Az elmúlt hat évben már több mint 100 millió darab kelt el belőle, és több mint 1300 játék jelent meg rá, és máig a legkelendőbb konzol világszerte.

A boltok a PlayStation 2 megjelenése óta több módon is igyekeznek megakadályozni az üzletek körül kialakuló csoportokat. Vannak, akik az előrendelést ajánlják, Akihabarában sok helyen sorszámozott kártyákat lehet felvenni napokkal a termék megjelenés előtt. Akinek nem jut kártya annak már nem is érdemes beállnia a sorba.

Cell
A Cell az IBM, a Sony és a Toshiba által közösen, nagyjából 4 év alatt és 400 millió dollárért kifejlesztett chip, amelynek tervezési célterületét elsősorban a PS3 képezte, de szem előtt tartották a valós idejű adatelemzést, vizualizációt és műszaki/tudományos számításokat is.

A 254 millió tranzisztorból felépülő Cell egy in-order Power-alapú processzor, és 8 viszonylag egyszerű vektorprocesszorból áll, melyeket egy körbusz köt össze. A Power mag az általános célú feladatokon kívül karmesterként funkcionál, összehangolja azok működését, a számítások kiosztását.

Egyszeres pontosságú, vagyis 32 bites lebegőpontos számítások esetén (pl. játékok) a PS3-ban 3,2 gigahertzen ketyegő Cell nagyjából négyszer nagyobb csúcsteljesítményt képes leadni, mint a jelenleg kapható legerősebb kétmagos x86-os chip, a 3 gigahertzes Woodcrest.

Előnye teljesítménye optimalizált kód esetén ennél is nagyobb lehet, ugyanis a Cell teljesen transzparens felépítése révén a programozók és fordítók sokkal hatékonyabb binárist képesek produkálni, mint az x86-os chipek esetében.
Egy paper launch hozzávalói

A PS2 nagyon magas elvárások elé állította a Sonyt. Az utód munkálatai a 2000-es rajtot követően szinte rögtön megkezdődtek, és hamarosan a fejlesztések olyan eredményeitől volt hangos a média, hogy a PS3 Cell processzora gyorsabb lesz a Garry Kaszparovot legyőző Blue Gene-nél is. A Microsoft Xbox-csapata remegett a Cell hallatán. Az első aggasztó hírek azonban pont a Cellel kapcsolatban jelentek meg később: a drága és rossz kihozatali aránya késleltetheti a PS3 megjelenését. A tavalyi Tokyo Game Show-n a Playstation demók még fejlesztőeszközökön futottak.

Ezzel szemben a rendkívül feszes fejlesztési ütemterv (mindössze 2,5-3 év) ellenére is a Microsoft Xbox 360 játékai már hetekkel a show után játszhatóak voltak tokiói bemutatótermükben. Az első PS3 az idei E3 kiállításon volt látható működés közben, de a szeptemberi Tokyo Game Show-ig várni kellett, mire a kontrollerek a kezekbe kerültek, és az emberek kipróbálhatták a 27, már működő játékon. Végül a Sony nem a Cellre, hanem a Blu-ray körüli gondokra hivatkozva a 2006 tavaszi megjelenést elhalasztotta.

A Sony ekkor a Microsoftéhoz hasonló világpremiert ígért őszre. A hírekben később már az új Blu-ray meghajtóé volt a főszerep, különösen a magas ára és a hozzá szükséges dióda hiánya miatt. Ezzel végülis a világpremier is elúszott, sőt a japán és az amerikai -- valamint még néhány kisebb, például a hongkongi és tajvani -- bemutatóra összesen 500 ezer darabot ígértek. A japánokat ennél már csak az érintette rosszabbul, hogy ők csak 100 ezer darabot kaptak, az alapmodellt 50 ezer jenes (~86 ezer forint), a prémiumot pedig az üzletek által szabadon megválasztható áron, utóbbi többnyire 62 és 71 ezer jen (~107-122 ezer forint) között mozgott.

A kis indulókészlet következménye, hogy több stúdió is elhalasztotta játékai bemutatását, hogy finomíthassák azokat, és nagyobbat szóljanak, mikor már gépek is jelentős számban vannak a vevőknél. Az utóbbi hetekben a már addig is tragikus indulókészletet is módosították 80 ezer darabra -- ez kevesebb mint 10 százaléka annak, amennyi PS2 fogyott az első hétvégén. Így nem meglepő hogy az első online megvásárolható darabokat 5 perc alatt szétkapkodták. A magát túlvállaló, a túl magasra tett lécet többször is leverő Sony már eddig is sok csalódást okozott a PS3-ra várakozóknak, és a debütálás napja, november 11-e sem kecsegtetett sok jóval.

Kincs, ami nincs

Egy kemény hetet magam mögött tudva igyekeztem hazafele, útközben figyelve, vannak-e már sorbanállók az elektronikai üzletek előtt. Ez az elmúlt napokban már szokásommá vált, de még péntek este 11 órakor sem láttam egy lelket sem. Az interneten azonban ekkor már több száz fős csoportokról írtak, akik a nagyobb üzletek előtt gyülekeznek Japán több nagyvárosában.

Ekkor megfordult a fejemben, hogy leküzdve egy hét fáradtságát, én is kimenjek, de egy gyors fejszámolás után letettem róla. A 80 ezer darab konzol -- ha az előrendeléseket nem is számítom -- megyénként nem jelent 2000 konzolt sem. A várakozók többsége a remény szinte minden esélye nélkül állt a 10 fokos hidegben, az esőben egész este. Valószínűleg ez okozta a Japánban nem jellemző dühkirohanásokat, és kellemetlen megjegyzéseket is.

Az üzletek sorszámozott kártyák kiosztásával igyekeztek lekötni a sorban állókat így legalább egy emlékük lesz a nagy napról, hiszen ebből a PS3-nál sokkal több van. A várakozók folyóját előkészített kordonok mögé terelik. Van, ahol a közeli parkban áll a sor, van ahol az üzlet parkolójában. Mikor felmerült bennem, hogy valószínűleg én sem fogom a másnap estét egy PS3 társaságában tölteni, akkor éreztem először, hogy a gyomrom labdává zsugorodik. Ez másnap már egész napra jellemző érzés volt.

[oldal:Tülekedés a boltokban és csalódottság az arcokon]

Reggel egy kialvatlan éjszaka után kora reggel döntöttük el, hárman háromfelé indulva próbáljuk meg a lehetetlent. Én a Shinjuku-Akihabara útvonalat választottam, ez valószínűleg a legnépszerűbb, de előtte szerencsét próbáltam az útba eső Murauchiban, és a Yodobashi Camerában. Az üzlet előtt már alkalmazott várt, aki eltessékelt minket, ne várjunk a PS3-ra, mert a készlet már elővételben elkelt.

Ekkor Ken Kutaragi, a PlayStation atyja már átnyújtotta az első Playstation 3-at boldog tulajdonosának, miután pár üdvözítő szóval bíztatta sorban állókat. Viszont nem várta meg azokat, akiknek igazán elkellett volna pár jó szó, mert hiába álltak ott este, és nem is bíztatott senkit, mikorra jöhetnek legközelebb sorbanállni. Engem sem bíztatott senki közeljövőben érkező PS3 szállítmányokkal, azt viszont rengetegszer olvashattam, hallhattam, hogy köszönik az érdeklődésemet, de sajnos PS3 már nincs.

Mikor elképzeltem a hírek alapján a hat évvel ezelőtti, a PS2 megjelenését megelőző várakozást és sorbanállást, leginkább a karácsonyt találtam hasonlónak. Úgy képzeltem el, a rajongók együtt ütik el az időt, régi és jövendőbeli játékaikról beszélgetnek, és boldogan várják, hogy kezükbe vehessenek egy darabot a jövő technológiájából.

A PS3 a legtöbb érdeklődőnek tényleg a jövő zenéje, de senki sem beszél róla, mindenki csak tülekszik, az arcokon sem boldogság, hanem izgalom és kiábrándultság látható. A PS2-ről egy évvel lekéstem, és azóta vártam ezt a napot, és bár az elmúlt időben megtapasztaltam, hogy a dolgok gyakran különböznek attól, mint ahogyan elképzeltem, ez a nap mégis váratlanul ért. Ez nem karácsony, ez az utolsó vasárnapi tülekedés, döbbenek rá, és nem az új játékgép nyújtotta öröm csábítja az utcára az embereket este, hanem a félelem, hogy nekik már nem jut.

A Bic Camera főüzlete még a délelőtt folyamán kifogyott a PS3-ból, az akihabarai Yodobashi Camera főhadiszállás még hamarabb. Ken Kutaragi a konkurens üzletlánc után itt is felbukkant pár fotó erejéig, hogy ne essen sértődés. A két lánc itt adta el a legtöbb PS3-at, viszont a többi üzletben ez inkább percek, mint órák kérdése volt.

A nap folyamán nem voltam egy boltban sem, ahol még lett volna PS3. Az interneten keresve viszont találtam, nem is keveset: csak a Yahoo! aukcióin 4500 PS3 keresett új gazdát, az alapmodell 75 ezer jenes (~130 ezer forint), a prémium 100 ezer jenes (~170 ezer forint) átlagáron. A nagyobb aukciós portálokon a nyitókészlet közel tíz százaléka megtalálható. Viszont itt sem megy simán a dolog: vannak eladók, akik mielőtt lejár az aukció, még 1-2 percet hosszabbítanak jobb árat remélve, mire a vevők több millió jennel licitálva jelzik nemtetszésüket.

Találni kereskedőket is, akik itt értékesítik PS3 készletüket a nagyobb haszon érdekében, pedig minden boltban kint van a tábla hogy egy ember csak egy konzolt vehet. Árkeresőn is találtam PS3-at boltban még szombat estefelé is, igaz 85 ezer, illetve 110 ezer jenért az alap és a prémium verziókért. Nem tudom, lesz-e szava a Sonynak az alapverzió ilyen magas ára miatt, hiszen azt meghatározták, de valójában csak őket lehet felelőssé tenni a kialakult helyzetért.

A piac igényének még a töredékét sem kielégítő mennyiséggel megtartották tehát a premiert, és valószínűleg több százezren tértek haza csalódottan ezen az este. A szobámban nem kis meglepetésemre PS3 várt egy műfenyő alatt, jelezvén, valaki megértette hasonlatomat, és hármunkból egy sikerrel járt, de ez az arány elég távol áll attól amit aznap tapasztaltam.

Vasárnap még elindultam megnézni, milyen a hangulat, hiszen sokan dolgoznak szombaton Japánban, így nekik aznap volt első lehetőségük megtekinteni, miről is maradtak le. Nem bántam meg, hiszen már az első Yodobashi Camerában találtam PS3-mat, de az egy napja tömeggel küzdő biztonsági őr a kamerámat látva szinte azonnal rendőrt akart hívni, annak ellenére, hogy addig mindig hagytak fotózni. Shinjukuban is találtam egy üzletet, ahol aznap is eladtak pár darabot, de nem tudták megmondani, hogy honnan származik, s várható-e még. Talán jobb is így, nem fognak az üzlet előtt fagyoskodni az emberek esténként.

A konkurencia

A tavalyi Xbox 360 japán bemutatója után úgy éreztem, a Microsoft szinte minden létező hibát elkövetett, és ennél rosszabb startot nem lehet csinálni. Az Xbox hirdetéseinek legdominánsabb része a kedvező ára volt, pedig ez könnyedén a várt reakció ellentétét válthatja ki. A japánok többnyire saját termékeiket részesítik előnyben, és ha valami még annál is olcsóbb, az egy rossz minőségű másolat, a másolat pedig az Xboxra, mint a legifjabb konzolra könnyen ráhúzható.

Japánban szinte nincs olyan nagyobb állomás, melynek közelében ne találhatnánk egy használt videojáték-kereskedést. A legtöbb japán számára a videojátékok cseréje nagyon egyszerű, leginkább a DVD vagy videokölcsönzéshez hasonlítható. Egy boltba betérve több száz PS2 játék közül lehet választani, viszont ha Xbox 360-at használunk, akkor már csak egy tucatból csemegézhetünk, arról nem is beszélve, visszaveszik-e a megunt játékunkat. A Microsoftnak inkább ajándék játékokkal, és nem az amerikainál olcsóbb árral kellet volna nyitnia, így növelve piacon lévő játékok számát.

Természetesen a premiert is akkorra időzítve, mikor már van is amit a japánok megvennének, akkor viszont még nem tudhatták, késik a Sony az új konzollal. A PS3 hiányának hírére sem fog a Microsoft árat csökkenteni Japánban, ami sokakat meglepett, még engem is, bár az utóbbi időben mintha kezdenék érezni, mit is szeretnének a helybéliek. Az Xbox 360 éra kezdetét legtöbben észre se vették, de úgy gondolom ez kevésbé rossz, mint sok kiábrándult és csalódott rajongó.

Nintendo

A Nintendo Wii lehet a nevető harmadik, amely bár utolsónak érkezik, mégis a legjobban időzített. A PS3 hiányt és kedvezőbb árát kihasználva vevőket csalogathat a Sonytól, különösen, hogy a fiatalabbak körében nagy rajongói táborral bír, ami nagy játékválasztékhoz vezet, bár kétséges, hogy a PS3-ra várok ízlésének megfelelnek-e majd. Legnagyobb előnye, hogy a PS3 alapverziója hivatalos árának a felébe kerül, ma még a harmada sincs, bár a december másodikai Japán megjelenéséig ez még változhat. Kiváncsian várjuk, én ott leszek, és remélem a mostaninál jobb hangulatú közegben ünnepelhetünk tényleg karácsonyt.

Véleménye van?

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról