Globalizáció 2.0
Csináld azt, amiben jó vagy! Csináld csak azt, amiben jó vagy! A többivel ne foglalkozz! Ez a verseny törvénye. A földrajzi, majd nemzeti határokat követően a vállalatok határai is lehullanak. Mindenki mindenkivel -- mindenki ellen. Oszd el és uralkodj!
Egy amerikai központtal rendelkező vállalat Izraelben tervezett, Írországban gyártott és Malajziában tokozott áramköre most akkor amerikai, izraeli, ír vagy maláj? Valószínűleg mindegyik és egyik sem. Így készülnek az Intel egyes Pentium processzorai. A rivális, szintén amerikai székhelyű AMD-nek csak Drezdában van processzorgyára. És ez csak a processzor. Egy komplett számítógép összetevői ma valószínűleg a egész földkerekségen átutaznak, mire több tucat vállalat és több százezer ember tevékenysége összehangolásának eredményeként az olvasó asztalára kerülnek. A minket mindennap körülvevő tartós termékek (pl. mobiltelefon, hi-fi, autó, fényképezőgép stb.) nagy részére is igaz ez.
Sokan erre a jelenségre azt mondják, hogy egyre kevésbé számít a "made in", helyette a "made by" kerül előtérbe. Made by Nike, például. A világ egyik vezető sportruházati vállalata ellenben a tervezésen, marketingen és minimális adminisztratív tevékenységen kívül nem csinál semmit. A cipőket, sapkákat, nadrágokat, zsákokat és más termékeket az utolsó szál anyagig független gyártók hálózata állítja elő, szervezi meg a termelés és a kész termékek globális logisztikáját. A Nike csak karmester, ahogyan sokan mások, egyre többen. Ha ugyan nem alkalmaznak egyet. A ruhaiparban már megjelentek a hivatásos karmesterek is, mint például a hong kongi Li & Fung, amely több mint hétezer vállalat tevékenységét hangolja össze, így a megbízónak csak vele kell szerződnie, a többit levezényli saját maga. Ezzel persze nem azt szeretnénk sugallni, hogy a márkáknak sincs többé jelentősége.
| Fogalomtár |
|
Outsourcing: magyarul legjobban erőforrás-, vagy tevékenység-kihelyezésként, -kiszervezésként lehet visszaadni. Egy korábban vállalaton belül végzett feladatot egy külső cégnek adnak át. Offshoring:A tevékenység távoli, tengerentúli országba telepítése. Nearshoring:Környező országokba való kiszervezés. BPO: business process outsourcing; komplett, informatikára alapozott üzleti folyamatok felügyeletének kiszervezése, pl. megrendelések, ki- és befizetések feldolgozása |
A munkamegosztás egyre komplexebb, magasabb szintre való emelkedésének jelensége egész gazdaságtörténetünket áthatja. Mégis, a mindenkori folyamatok jellegére való rácsodálkozás kevés kivételtől eltekintve kizárólag egy szűkebb elit sajátja. Mindenesetre több mint egy évtizeddel ezelőtt az üzleti-gazdasági életben újnak ható fogalmak kezdtek az angol üzleti folyóiratokban egyre gyakrabban felbukkanni: outsourcing, offshoring.
Az egyes támogató feladatok leválasztása persze nem újdonság. Klasszikus példa a könyvelés, amely komoly szaktudást követel, és gyakorlatilag teljesen sztenderdizált. Az elmúlt évtizedben azonban a információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlődése révén a korábban a társaságok belső tevékenységeihez sorolt feladatok "eldobálása" is megkezdődött. Egyre általánosabb például, hogy egy amerikai vagy brit vállalat ügyfelének hívása Indiában, a Fülöp-szigeteken, Csehországban, vagy éppen hazánkban található call centerben köt ki, miközben a probléma megoldásán valamelyik harmadik országban dolgoznak. Az ICT fejlődése által lehetővé vált kiszervezés első hullámai főként magát az ICT-infrastruktúrát és a tőle erőteljesen függő folyamatokat érik.
Kattintson a képre! Forrás: IDC Hungary
A trend az elmúlt években olyan mértékben felerősödött az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, hogy a fogalmak behatoltak a köztudatba is. Nem túl meglepő módon sokan lépéseket követelnek a kormányzatok részéről annak megakadályozása érdekében, hogy a magas képzettséget igénylő munkahelyek olyan fejlődő országokba költözzenek, mint Kína, India vagy épp Magyarország. Az sem újdonság, hogy mindez annak ellenére történik, hogy a közgazdász szakma egyértelműen az offshoring mellett tör lándzsát a vállalatok versenyképességének fokozódása miatt, valamint statisztikák bizonyítják annak marginális hatását a munkaerőpiac egészére nézve. Az Egyesült Államok kormányának egyik nemrég készült felmérése rámutatott, hogy az IT-offshoring az elbocsátások kevesebb mint 5 százalékáért felelős. Az Information Technology Association of America (ITAA) -- Amerikai Információ Technológiai Szövetség -- a mutatót 2,8 százalékra teszi, mivel a munkahelyek megszűnésével együtt azonnal újak képződnek.
A nagy helyzet
A szocialista keleti blokk váratlan felbomlásával itthon, saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ahogyan a globális szereplők működéséből Magyarország is szemmel láthatóan kiveszi részét, aminek köszönhetően növekedési pályára állt a gazdaság, és jelentősen nőtt az életszínvonal. Az UNCTAD, az ENSZ kereskedelemmel és gazdasági fejlődéssel foglalkozó fórumának adatai alapján az elmúlt 15 évben 42 milliárd dollár közvetlen tőkeberuházás áramlott az országba, melynek segítségével megindulhatott a nemzetgazdaság struktúrájának korszerűsítése.
Tankönyvi példa a Microsoft Xbox. A játékgép gyártását a Flextronics 2001 végén kezdte meg hazánkban, Zalaegerszegen. A gyártás mellett a teljes logisztikát is bonyolította. A termelés értéke a GDP 5, az export 10 százalékát képezte. Képezte volna, ha mintegy fél évvel később a gyártás nem költözött volna tovább Kínába az olcsóbb munkaerő, alacsonyabb költségszínvonal és kedvezőbb földrajzi fekvés miatt. Ez a gazdasági hatékonyság követelménye. A vállalatok állandó mozgolódása jelentős változásokat okozhatnak életünk során, melyekkel meg kell tanulni együtt élni, legyen szó akár pozitív, akár negatív eseményről. Hosszú távon mindenki nyer. Természetesen ez nem igazán vigasztalja azokat, akik ennek köszönhetően vesztik el munkájukat, vagy jobb esetben többet kénytelenek dolgozni ugyanannyi bérért.
Az outsourcing fogalmának lassú felszínre emelkedése azért is furcsa, mert csak a globális informatikai szolgáltatások több mint 382 milliárd dolláros piacából közel 35 százalékot hasított ki a tavalyi év során, ami 133 milliárd dollárt meghaladó értéket jelent. Ez jóval több mint Magyarország 2003-as GDP-je. Ahogyan pedig egyre több vállalat ismeri fel annak hasznát illetve szükségszerűségét, hogy a támogató tevékenységektől megszabaduljon, valamint kialakulnak a megfelelően sztenderdizált szolgáltatások, úgy fog növekedni a kiszervezett tevékenységek száma és összértéke. Ez a jövő egyik legerőteljesebb üzleti és gazdasági trendje. A Gartner piackutató vállalat felmérése szerint a közeljövőben az IT és telekommunikáció mellett az emberi erőforrás, az ügyfélkapcsolat, a pénzügy és a beszerzés lesznek azok a területek, amelyektől legnagyobb számban fognak a vállalatok megszabadulni.
[oldal:Hazai gyep a világpályán]
A világszerte is tapasztalható etnocentrikus gondolkodás sokszor a világban betöltött szerepünk túlértékelésére késztet. Jelen esetben a világ "IT-outsourcing térképén" a közép-kelet európai régió részeként valóban jegyezve vagyunk, olyan gigászok mellett, mint Kína, India, Kanada, a Fülöp-szigetek vagy Oroszország. Annak ellenére is, hogy a magasan vezető Kanada és India egyenként 13 milliárd dollárt kitevő exportja mellett Magyarország 28 milliós mutatója eltörpül.A belpiacok ellenben, így hazánké is, lényegesen jelentősebb szerepet töltenek be. A nagy informatikai szolgáltatók közül sokan jelen vannak, így az Accenture, EDS, HP, IBM, T-Systems, Unisys, valamint egyben ők képezik a hazai outsourcing vállalatok ügyfeleinek jelentős részét. A hazai piac a közeljövőben egyre gyorsulva duzzad, jövőre akár a 15 százalékot is meghaladó ütemben. Az IDC szerint a tavalyi évben 626 millió dollárt tett ki a magyar IT-szolgáltatások piaca, melyből az outsourcinghoz sorolt forgalom 19,7 százalékot képzett, ami 123,53 millió dollárnak felel meg. A legjelentősebb szereplők között tartják számon a Synergont, a rRevolutiont, a Kürtöt vagy épp a Graphisoftot. A jelenlegi helyzet szerint a nagyvállalatok és a kormányzat végez kiszervezést, így ezeket az ügyleteket a nagy szolgáltatók szerzik meg. A trend azonban egyértelműen lefelé irányul: az IT-outsourcing egyre kevésbé csak az óriások játéka.
 |
 |
Komáromi Zoltán, az IDC Hungary kutatásvezetője lapunknak elmondta, hogy a globális szereplők teljesen objektív szempontok alapján választják ki a célországot. Nem a földrajzi, hanem a kulturális távolság számít, vagy az, hogy melyik időzónában található az adott térség. Egyre több vállalat használja ki a világszerte 24 órás folyamatos működés előnyeit. Egy tengerentúli csapat akkor is dolgozhat egy probléma megoldásán, mialatt az ügyfélnél éjszaka van, így reggelre megszülethet a megoldás. Nagyobb méretű feladatok esetében pedig három csapattal -- egy Kanadában, egy Európában egy pedig mondjuk Indiában -- ideális esetben megháromszorozható például egy szoftverfejlesztés sebessége.
Zárjuk a sorokat
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan terület, amelyben hazánk vállalatai, szakemberei jeleskednének, Komáromi Zoltán nemleges választ adott. Véleménye szerint tudatos oktatáspolitikával ki lehetne választani azokat a területeket, ahol a magyar képzés specializálódni, a szakemberek elmélyülni tudnának. A speciális szakértelem lokális koncentrációja jelentősen növelhetné az ország vonzerejét és hosszú távú versenyképességét. Sajnos azonban a tudásalapú társadalom építésének rögös útján valahol útközben úgy alakult, hogy hazánk az informatikai végzettségűek arányát tekintve a felsőoktatásban a sereghajtók közt szerepel, a megszerezhető tudás sok esetben elavult vagy nem elég praktikus.
További jelentős probléma a nyelvtudás hiánya. Ezek a tényezők sok esetben szinte teljesen semlegesítik a infrastruktúra fejlettségét, a viszonylag alacsony munkaköltséget, vagy a minimális geopolitikai kockázatot. Ezek a hiányosságok leginkább a térség országaival, elsősorban Csehországgal és Lengyelországgal való összehasonlítás során szembetűnőek, aminek következtében leszakadásunk a jövőben tovább fokozódhat. A KSH adatai szerint az idegen nyelvet beszélők aránya meredeken emelkedik, főként a felsőoktatásban tanulók és a diplomások körében, köszönhetően a kötelező nyelvvizsgáknak. A legalább egy szemesztert elvégzett hallgatók között 2001-ben 71,3 százalék beszélt idegen nyelvet, amelyből 52 százalékpontot az angoltudás képzett. A jövő ebből a szempontból tehát bizakodásra adhat okot, a jelen azonban inkább siralmas. A népesség egészét tekintve például csak 9,2 százalék beszél angolt valamilyen szinten, míg ez az arány a volt tizenötökben 41, az északi államokban pedig 80 százalék.
| Szempontok a célország kiválasztásában |
|
- Kormányzati támogatás - Oktatási rendszer - Geopolitikai helyzet - Infrastruktúra - Időzónabeli elhelyezkedés - Kulturális kompatíbilitás - Releváns munkaerőpiac nagysága - Nyelvtudás - Költségszínvonal - Beszállíói kör kompetenciái - Támogató munkaerő mennyisége és minősége - Jogi biztonság, szellemi tulajdon védelme |
| Forrás: neoIT.com |
Az indiai, kanadai és fülöp-szigeteki példa jól mutatja, hogy nemzetgazdasági szinten is milyen jelentős hatása lehetne az outsourcingban való nagyobb részvételnek. Az indiai IT-szolgáltatókat tömörítő National Association of Software and Service Companies (NASSCOM) nem titkolt célkitűzése az 50 milliárd dolláros export elérése, melyhez az ázsiai ország rendelkezik a megfelelő, tudatos gazdaság- és oktatáspolitikával. Ahhoz, hogy Magyarország hasonló módon aknázhassa ki e megatrendben rejlő lehetőségeket, drasztikus változtatás lenne szükséges, elsősorban a közép- és felsőoktatásban, de nem kevésbé a fiatalok szemléletmódjában, melynek formálásából az államtól a médián át a szülőkig mindannyian kivesszük részünket. Most sem másokon múlik.
A cikk terjedelme nem ad lehetőséget annak bemutatására, hogy milyen szempontok mérlegelése alapján dönt egy vállalat amellett, hogy informatikai folyamatainak egy részért vagy egészét kiszervezze. A kiszervezés célja a vállalatok túlnyomó többségénél a költségcsökkentés, a szolgáltatási színvonal emelése, valamint a termékfejlesztési ciklus rövidítése, a gyorsabb reagálóképesség. A főbb visszatartó erők között a biztonság, a szolgáltatás színvonala körüli gondok, továbbá a saját alkalmazottak nem megfelelő elkötelezettsége áll.
Annyi bizonyos, hogy ma még, több mint egy évtizeddel az első kiszervezések után is különösen nehezen strukturálható, alacsony fokon sztenderdizált kérdéssel állunk szemben, sok vállalatnak egyelőre biztosan nem éri meg foglalkozni a kérdéssel. Az informatikai közművek megjelenésére, és a tömegszerű, sztenderd IT-szolgáltatások igénybe vételére még rengeteget kell várnunk.
Az ismeretlen vizeken való navigálás nehézségekkel, kockázattal jár. A Gartner piackutató cég elmúlt 14 évben végzett adatgyűjtése alapján a kiszervezések majdnem fele még a szerződés lejárta előtt kudarcba fullad. Addig is többnyire nagyvállalatok vállalnak úttörő szerepet, mely jelentős haszonnal, szerencsés esetben pedig stratégiai szintű előnnyel kecsegtet.
Véleménye van?