Az alternatív böngészők a Google-t erősítik?
A Google erőfölényével fog védekezni a Microsoft az Európai Bizottság előtt, írja belsős forrásokra hivatkozva a New York Times. A szoftveróriás védelmének egyik alappillérét képezi majd az az érv, mely szerint a rivális böngészők Windowszal történő összecsomagolása tovább erősítené a Google keresőpiaci pozícióit.
Mint arról a HWSW is beszámolt, Brüsszel január közepén hivatalosan is törvénysértő viselkedéssel vádolta meg a Microsoftot az Internet Explorer kapcsán azt állítva, a böngésző Windowshoz láncolása tisztességtelen előnyhöz juttatta a vállalatot, és torzította a piaci versenyt. Az Európai Bizottság egyúttal a Microsoft tudomására hozta azt is, az eljárás végén akár arra is kötelezheti a céget, hogy más fejlesztők böngészőit is foglalja a Windowsok telepítőcsomagjaiba és tegye opcionálissá az Internet Explorert telepítését. A Microsoft figyelmeztette befektetőit, az ügy jelentős összegű pénzbírságokat jelenthet.
Együtt a Microsoft ellen
Az uniós vizsgálat az Opera Software panasza nyomán indult el, de később egyre többen csatlakoztak az ügyhöz, a Google, a Mozilla, a Sun Microsystems, az IBM, a Red Hat, az Adobe és a Nokia is az ellentábort erősíti. Beadványában az Opera azt is nehezményezte, hogy a Microsoft súlyosbítja a versenykorlátozást azáltal, hogy a webes szabványok módosításával nehéz helyzetbe hozza riválisait. A fejlesztők a domináns Internet Explorerhez igazították a weblapokat, amik a szabványokat követni igyekvő böngészőkön viszont nem helyesen jelennek meg.
A meghallgatások júniusban kezdődnek meg. A Microsoft április végén juttatta el az Európai Bizottsághoz tiltakozását, amelyben cáfolja, hogy tisztességtelenül versenyzett volna. A New York Times úgy tudja, a Microsoft részben azzal fog védekezni, hogy a Mozilla Firefox, Google Chrome és Opera böngészők Windowsba foglalásával a Google tovább növelné erejét a keresőpiacon, mivel azok a böngészők elsősorban a Google-re irányítják a kereséseket -- a rendkívül népszerű Firefox böngésző rengeteg bevételt termel így a Mozillának, melyből az részben a fejlesztéseket finanszírozza. Márpedig gazdaságilag ez sokkal többet árthat , mint amennyit a böngészők közötti fokozott verseny a konyhára hozhat, érvelnek a Microsoftnál.
A Microsoft ráadásul azzal is érvelhet, hogy a felhasználóknak így is szabad választásuk van abban, mely böngészőt használják, hiszen szabadon letölthetik bármelyiket gépükre. Ehhez kapcsolódik az a további érvelés, mely szerint az Internet Explorer részesedése az elmúlt évek folyamán folyamatosan csökkenést mutat, és a Firefox rengeteg teret nyert az utóbbi időben. A Net Applications adatai alapján a legnépszerűbb nyílt forráskódú böngésző részesedése 20 százalék fölé emelkedett, miközben az Explorer aránya kétharmad körülire apadt. Európa még kiegyenlítettebb képet mutat, itt a Firefox a 40 százalékot közelíti.
Egyszer már nem működött
A szabad választás érve nem működött azonban a Windows Media Player esetében. A Bizottság 2004-ben határozott úgy, hogy a Windows Media Player integrálása torzította a piaci versenyt, ezért Media Playert nélkülöző Windows-változat elkészítésére kötelezte a Microsoftot. A számítógépgyártók azonban sosem alkalmazták széles körben a vevőik érdekeit nem szolgáló kiadást, így lényegében nem fejtett ki hatást a piacra. A Media Player és a Windows rendszerkommunikációs protokolljainak dokumentálatlansága miatt a Bizottság hatalmas, 497 millió euró büntetést szabott ki, majd az együtt nem működés okán 2006 nyarán egy 280 milliós, majd 2008 elején egy 899 millió eurós bírsággal sújtatta a céget. A Microsoft fellebbezett, és az Európai Bíróság előtt vitatja az ismételt büntetések jogosságát.