Az IPv6 már a spájzban van
Mérföldkőhöz érkezett az IPv6 hétfőn, ahogyan az internet legfelsőbb szintű tartományait felügyelő Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) IPv6 címekkel ruházta fel egyes gyökér névszervereit, így a tartománynevek elméletiben akár teljes egészében IPv4 kommunikáció mellőzése nélkül is használhatóak.
Mérföldkő
Az ICANN hétfőn 13 root névkiszolgálójából hatot (A, F, H, J, K, M) látott el IPv6 címekkel, aminek köszönhetően azok így közvetlenül IPv6 címzéssel is elérhetővé váltak az internet tartományneveket feloldó rendszerei számára, amivel kiiktatható az IPv4 és IPv6 protokollok közötti fordítás szükségessége. A vállalatok lokális és az internet szolgáltatók DNS-szerverei számára így lehetőség nyílik, hogy az IPv6 címről és IPv6 címmel bíró tartományra irányuló kéréseket teljes egészében az új protokollon keresztül szolgálják ki.
Az ICANN szerint az IPv6 alapvető az internet további növekedéséhez, és a szervezet egy döntő lépést tett a teljes átállás irányában. Bár az IPv6 egyáltalán nem számít újdonságnak, hiszen a legelső kereskedelmi implementáció az IBM AIX 4.3 formájában 1997-ben jelent meg, amit 2000-ben követett a Solaris, majd 2001-ben a CISCO IOS routerek és layer-3 switchek is támogatták már. Az átállást azonban mindeddig semmi nem tette szükségessé, ugyanis az IPv4 a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően kiszolgálja az igényeket.
Az ICANN és mások szerint azonban rohamosan közeleg az idő, mikor a rendelkezésre álló IPv4 címtartomány kimerül. Az IP-címtartományok kiosztását felügyelő Internet Assigned Numbers Authority (IANA) szerint 2010-ben elfogynak a szabadon allokálható címek, amit 2017-ig lehetne kitolni a nem használt tartományban lévők felszabadításával. Más becslések szerint az internetre csatlakozó eszközök számának növekedése miatt 2012 magasságában elfogynak az IPv4 címek. Az IDC szerint 2012-ben 17 milliárd eszköz fér hozzá majd az internethez -- abban egyetértés látszik kibontakozni, hogy a következő évtized elejére szűkössé válik a jelenlegi 32 bites tartomány.
Az IPv4 protokollal szemben az IPv6 számos előnnyel rendelkezik, így például támogatja a hatalmas csomagokat, integrált biztonsági képességeket és a routolást segíti lokális címeket is. A két protokoll közötti döntő különbséget azonban a címtartomány mérete jelenti. az IPv6 128 bites címzése praktikusan végtelen mennyiségű IP-címmel rendelkezik, így minden egyes embernek a Földön akár saját, több milliárdos tartománya lehet.
Észrevétlen átjárás
Az IPv6 előtt azonban még hosszú út áll, így a két címtartomány még sokáig párhuzamosan fog egymás mellett létezni. Felhasználói oldalról az átjárás és átállás észrevétlen marad ideális esetben, ugyanis a csomagolási és fordítási technikák kidolgozásra kerültek és működőképesek. A Windows Vista alapértelmezettnek már az IPv6 címet veszi, így egy IPv6 és IPv4 címmel egyaránt jelenlévő számítógép esetében elsőként előbbivel próbálkozik -- a DNS-kiszolgálók például az alapján döntik el, hogy IPv6 vagy IPv4 címet adnak válaszul feloldásként vissza, hogy milyen protokollon érkezik a kérés.