Szerző: Bizó Dániel

2006. november 2. 12:41

Informatikai cégnél jó dolgozni

Holtversenyben a Microsoft Magyarország nyerte el a HVG-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés első helyét a kis- és középvállalatok kategóriájában, míg a negyedik helyet egy másik IT-ipari óriás hazai leánya, a Cisco Systems Magyarország szerezte meg. Az immár hagyományosnak tekinthető felmérés a résztvevők szerint évről évre átfogóbb, és eredményeit egyre inkább figyelembe veszik mind a munkavállalók, mind a vállalatok.

[HWSW] Holtversenyben a Microsoft Magyarország nyerte el a HVG-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés első helyét a kis- és középvállalatok kategóriájában, míg a negyedik helyet egy másik IT-ipari óriás hazai leánya, a Cisco Systems Magyarország szerezte meg. Az immár hagyományosnak tekinthető felmérés a résztvevők szerint évről évre átfogóbb, és eredményeit egyre inkább figyelembe veszik mind a munkavállalók, mind a vállalatok.

Az informatikai cégek megbecsülik alkalmazottaikat

A 123 vállalat és 23 858 válaszadó részvételével lezajlott kutatás a dolgozók megkérdezése mellett a HR működését és a felsővezetőket és beleveszi a felmérésbe, így alakul ki egy-egy cég eredménye. A Magyarországon ötödik éve lefolytatott kutatás egyik konklúziója az, hogy az IT-iparban működő cégek kiemelkednek a mezőnyből-- mondta el az eredmények közzétételekor Veres Rita. a Hewitt vezető tanácsadója és a benchmarking üzletág vezetője. Az elmúlt évek során az első 15-20 helyen mindig számos informatikai cég szerepel.

Veres szerint az IT-cégeknél dolgozók az átlagnál sokkal rugalmasabbnak, kevesebb stresszel járónak, diszkrimináció-mentesebbnek és közösségibb szelleműnek értékelték munkahelyüket. Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az informatikai vállalatok az értékes munkavállalókért folytatott versenyben az átlagnál kiemeltebben foglalkoznak velük, ami a bérezésen és az alkalmazottak képzésén is meglátszik -- igaz, így is csak a dolgozók 47 százaléka elégedett a fizetésével. Egy informatikai cég 54 százalékkal több időt és 89 százalékkal több pénzt fordít továbbképzésre, mint az átlag.

Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az IT-ipar egy nagyon dinamikus, tudásintenzív üzletág, és folyamatos a verseny tehetségekért, ami a cégvezetés középpontjában áll. "A tehetséges embereknek meg kell találniuk a számításukat. Egyértelmű, szakmai kihívást jelentő célokat kell adni nekik, és biztosítani, hogy tudjanak továbblépni, ennek a mindennapi megteremtése kihívás. A Microsoftnak itthon is több millió felhasználója, több ezer céges ügyfele, és több ezer partner van, ezért fontos, hogy a kollégák tudjanak azonosulni a céggel, kapják meg a megfelelő eszközöket, és a cég stratégiáját saját döntéseikben megfelelően tudják implementálni" -- tette hozzá Vityi.

Elégedetlen dolgozó = kevesebb profit

Az előadásokon elhangzott az is, hogy az alkalmazottak elégedettsége, közérzete kihat az üzleti teljesítményre, így az átlagnál elkötelezettebb munkaerővel rendelkező cégek (nyilván ceteris paribus) jobb pénzügyi teljesítményt is érnek el, vagyis ez komoly versenyelőnyt jelent. Az alkalmazotti hangulat mérése és figyelembe vétele egyre nagyobb teret nyer, így az is, hogy a felsővezetők jutalmazását többek között ehhez is kötik már több helyen. Hogy a Hewitt és a Medián által közösen lefolytatott kutatás eredményeinek súlyt adjon, az eseményen elhangzott, hogy egy ausztrál bank papírjait azért sorolta vissza egy minősítő intézet, mert az alkalmazotti elkötelezettség messze a piaci átlag alatt alakult egy átszervezési folyamat miatt.

Veres szerint a jó munkahely ismérve, hogy megbecsüli alkalmazottait, felnőttként kezeli őket, vagyis kíváncsi véleményükre, valamint rugalmas munkaidőt biztosít, hiszen az embereknek a magánéletük is fontos. Veres ezt a kérdéskört úgy összegezte: a cég embernek, vagy biorobotnak tartja alkalmazottait? A kutatás azt mutatja, hogy ezen a téren a legnagyobb a szakadás a cégek között. Míg a jól szereplő vállalatoknál dolgozók 67 százaléka érzi úgy, hogy a vezetés a dolgozókat a legértékesebb erőforrásként kezeli, addig ez az arány az átlagban 38 százalék. Hasonlóan 73 és 46 százalékot mutat a felmérés a vélemények figyelembe vételénél, valamint 78 és 51 százalékot azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy tisztességesen bánik-e a cég a munkatársakkal.

Kizsákmányolt magyarok, vagy hőbörgő szittya harcosok?

A felmérés arra is rámutat, hogy az egyik leginkább problémás terület a bérezés. A válaszadó mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy teljesítménye közvetlen összefüggésben van keresetével, míg 35 százalékuk szerint egyáltalán nincs kapcsolat a kettő között. Ez két okból is problémás: a válaszadók többsége kevésnek érzi fizetését, ezt pedig teljesítményének arányában ítéli meg elsősorban, miközben a piaci versenyképesség a második, a munkahelyen belüli viszonyítás a harmadik szempont.

Hogy a magyar munkavállalók lényegesen kevesebbet keresnek nyugati kollégáiknál, közhely, ahogyan bizonyára mindenki érzékeli azt a közhangulatot, mely szerint méltánytalan a hazai bérezés. A kutatás azt mutatja, hogy a magyar munkavállalók átlagosan 61 százalékkal több bért tartanának arányosnak, ami hatalmas szakadékra utal az elképzelések és a valóság között. Az is kiderül azonban, hogy ez az arány nem a viszonylag rosszabbul bérezetteknél magas, hanem ellenkezőleg: minél jobban keres valaki, annál többet akar. A leginkább elégedetlenek a férfiak és a budapestiek köréből kerülnek ki, vagyis a legnagyobb arányban a budapesti férfi emelné meg fizetését -- az, aki egyébként is átlagon felüli keresettel rendelkezik.

A magyar helyezettek regionális is megmérettetnek, melynek eredménye jövő tavasszal derül ki. A felmérés módszertanáról, eredményeiről és a helyezettekről további részletek olvashatóak a Legjobb Munkahely Felmérés honlapján.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról