Meglepően ismert itthon a biometrikus azonosítás
Úgy tűnik, honfitársaink többségénél kárba vész mindaz a munka, melyet az adatvédelmi biztos és több civil szervezet végez adataink, így személyiségi jogaink védelmére. A Polygon Informatikai Kft. kutatása szerint bár a többség tisztában van a biometrikus azonosítás ilyen jellegű veszélyeivel, túlnyomó részüket egyáltalán nem zavarja.
Ismert
A felmérés első négy kérdése a biometrikus azonosítási eljárások ismertségét vizsgálta, ez alapján kiderült, hogy bár a "'biometrikus azonosítás" kifejezést kevesebben ismerik, lényegében csak 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott róla. A válaszadók jelentős része (42 százalék) azonban forrásként a filmeket jelölte meg, míg mások olvastak, vagy a híradásokban hallottak a dologról. Az nem meglepő, hogy a legtöbben (89 százalék) az ujjlenyomat-azonosításról hallottak, de az írisz-, vagy retinaazonosítás sem volt ismeretlen a résztvevők 68 százalékának.
A viszonylag széleskörű ismertség azonban csak elméleti jellegű. A megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka találkozott már ilyen eszközzel, vagy esetleg ki is próbálta, használta azt. A résztvevők nagy része tehát véleményét személyes tapasztalat nélkül alakította ki. A válaszadók majdnem fele már hallott arról, hogy különböző jogvédő szervezetek aggályaikat hallatják a biometrikus azonosításokkal kapcsolatban. Ehhez képest a résztvevők 41 százaléka úgy véli, hogy a biometrikus azonosítás megfelelő garanciák esetén nem csorbítja az emberi jogokat.
További 17 százalék szerint bár csorbítja, az eljárás által kínált biztonság fontosabb, 18 százalék pedig egyáltalán nem aggódik emiatt. Összesen tehát a válaszadóknak csak 24 százaléka gondolta úgy, hogy a biometria mindenképp csorbítja, vagy csorbítaná az emberi jogokat. A többség tehát így vagy úgy, de elfogadná a biometrikus azonosítás széleskörű használatát.
Kulcs helyett ujjlenyomat
Alkalmaznák
Amikor az alkalmazás konkrét eseteiről kellett nyilatkoznia, akkor a kérdezetteknek csak 16 százaléka mondta, hogy soha nem vennék rá ezek alkalmazására. További érdekesség, hogy a megkérdezett hölgyek, bár a férfiaknál szignifikánsan kevésbé voltak tájékozottak a módszert illetően, és inkább gondolták drágának az eljárásokat, sokkal nagyobb számban alkalmaznák azt a mindennapokban.
A válaszadók a biometrikus azonosító módszereket elsősorban a határforgalomban, a banki ügyintézésnél és a vásárlás, illetve a hivatalos ügyek intézésénél tartotta kívánatosnak. Ott, ahol már most is technikai eszközök használatára van szükség (bankkártya-műveletek, különböző PIN-kódot és jelszót igénylő alkalmazások) a hölgyek kitörő lelkesedéssel üdvözölnék ezek péládul ujjlenyomat-alapú leváltását.
A személyiségi jogi aggályokról szinte kizárólag közép, de még inkább a felsőfokú végzettségűek hallottak. Ehhez képest viszont mégis az alacsony végzettségűek ellenezték a módszert nagyobb arányban. A lakosság jelentős része tehát kész befogadni és széleskörűen alkalmazni a különböző biometrikus azonosító módszereket annak ellenére is, hogy többségük még soha nem próbálta, magát a kifejezést nem ismeri, és nem rendelkezik róla mélyebb tudással.
Nem reprezentatív
A kutatást egy 548 fős, szigorúan véve nem reprezentatív, de a lehetőségekhez mérten a 18 és 60 év közötti lakosság összetételét hűen tükröző mintán végezték. Ezért, bár a felmérés tudományos, szociológiai ismérvek alapján talán nem elég megbízható, joggal feltételezhető, hogy a trendek, és a hangsúlyok szintjén hűen tükrözi a hazai lakosság attitűdjét.