Óvatosak a szolgáltatók a feketelistával kapcsolatban

[HWSW] Óvatosnak tűnnek az internetszolgáltatók a pénteken felröppent, internetezők adóslistájáról szóló hír kapcsán. Az eddig bizonyosnak tűnik, hogy nem a piac meghatározó szolgáltatói kezdeményezték a feketelista létrehozását, s miután egy, a közelmúltban zajlott megbeszélésen kölcsönösen elvetették egy adósnyilvántartás létrehozásának ötletét, kétségessé válik az is, hogy csatlakoznának-e egy kisebb szolgáltató, vagy egy szakmán kívüli vállalkozás indította adóslistához.

Rosszul járnának az adósok

Mint először az Isite.hu pénteken hírül adta: készülőben van egy feketelista, ami az internetszolgáltatóknak tartozó előfizetők adatait tartalmazná. A lap szerint az előfizetők mintegy 20-30 százaléka vándorol szolgáltatóról szolgáltatóra úgy, hogy rendezetlen adósságokat hagy maga után. A szolgáltatók ezeknek az előfizetőknek a mozgásterét szűkítenék azzal, hogy egy közös adatbázisba küldenék a vándormadarak adatait, amelyikből bármelyik szolgáltató információkat kaphatna az újonnan jelentkező ügyfelek előéletét illetően. A lap a bankközi adósinformációs rendszerhez hasonlítja az internetszolgáltatói adatbázist, ahova ha bekerül egy rossz adós, évekig nem kérhet bankkölcsönt a hazai pénzintézetektől. Ma egy interjú is megjelent az adatbázis állítólagos üzemeltetőjével: a név nélkül nyilatkozó ismeretlen szerint az adatbázis január elsején elindul.

Lapunk információi szerint azonban a szolgáltatók -- bár nem idegen tőlük az adósnyilvántartó rendszer létrehozása -- egyelőre nem tudtak egymással megegyezni, így közeljövőben nem valószínű egy internetszolgáltatói feketelista létrehozása. Az Axelero, a GTS-Datanet, az Invitel, az Inter.net és az Enternet vezető munkatársai egyaránt megerősítették: nincs napirenden az adósnyilvántartási rendszer létrehozása, bár ilyen kezdeményezés valóban volt a közelmúltban. Azonban ha a kezdeményezés kívülről indul, megfontolják a csatlakozás lehetőségét.

Az új elektronikus hírközlési törvény egy paragrafusa ugyan valóban megengedi, hogy a távközlési szolgáltatók (tehát az internet- és telefonszolgáltatók) a díjhátralékos ügyfeleket egy közös adatbázisból azonosítsák, a törvény azonban pontosan rendelkezik arról is, hogy milyen esetekben kerülhetnek az adósok a listára: így például hamis, megtévesztő adaokkal szerződést kötők, vagy a díjtartozás miatt felbontott szerződéssel a hátuk mögött szolgáltatót keresők. Az Isite.hu-n név nélkül nyilatkozó által vázolt kritériumok azonban helyenként eltérnek a törvény által megszabottól.

Mint lapunk megtudta: néhány hónappal ezelőtt a Matáv valóban kezdeményezte egy közös adatbázis létrehozását, azonban a szolgáltatóknak számos kérdésben nem sikerült megegyezniük. Legutóbb egy hónappal ezelőtt, az Internetszolgáltatók Tanácsának hálózatbiztonsági értekezletén merült fel hasonló gondolat, ám a szolgáltatók többsége ezt nem támogatta. A Matáv-kezdeményezte tárgyaláson pillanatok alatt kiderült: nincs közös elképzelés arról, hogy ki üzemeltesse az adatbázist, ki fogadja az adósok adatait, ki ellenőrizze azokat és ki állja a felelősséget -- adott esetben az anyagi kártérítést -- a tévesen felvitt vagy nem törölt, de már nem aktuális adatokért.

Lista nincs, de igény lenne rá

Szép Tibor, a GTS-Datanet üzletpolitikai és stratégiai tanácsadója lapunknak elmondta: valóban lenne igény egy ilyen jellegű adatbázis létrehozására, ám több olyan kérdés is felmerült, amiben a szolgáltatók nem tudtak megállapodni. Az egyik legsarkalatosabb kérdés az volt, hogy ki, milyen módon vállal kártérítési felelősséget. Ha ugyanis valakiről tévedésből kerül adat az adatbázisba -- vagy joggal kerül be, de nem törlik időben -- és emiatt egy előfizető szerződéskötési igényét visszautasítják, úgy felmerülhet a kártérítési felelősség is. Megyeri Tibor, az Axelero lakossági marketingvezetője -- bár jelezte: semmilyen megkeresés nem érkezett hozzájuk egy szolgáltatótól sem, hogy csatlakozzanak egy adósinformációs rendszerhez -- nem zárta ki, hogy csatlakoznának egy ilyen kezdeményezéshez, de óvatosan nyilatkozott. Egy hónap biztosan nem elég, hogy egy ilyen adatbázis működésének valamennyi feltételét megvizsgálják, s mint mondta: ilyen típusú lista csak egy eszköz a sok közül ahhoz, hogy meggyőződjenek egy új előfizető szerződésképességéről.

Kolozsvári Sándor, az adatvédelmi biztos hivatalának osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta: ilyen jellegű adatgyűjtéshez szükség van az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezéshez. Gulyás Csaba, az adatvédelmi biztos munkatársa ezt kiegészítette: a nyilvántartásba vételhez egy kiforrott működési szabályzattal rendelkező szervezet tervével lehet jelentkezni, és olyan, Gulyás szerint sikamlós kérdésekre is pontos választ kell adni, mint például hogy mennyi ideig tárolják az adatokat, és miként lehet a listáról lekerülni. Az adatvédelmi nyilvántartásba vétel viszonylag rövid idő -- egy hét -- alatt megtörténhet, ám ilyen megkeresés még nem érkezett a hivatalhoz.